Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
X. 1569
164 DÁVID FERENCZ HITVALLÁSA ETI1IKAI RÉSZE. szeköti a kettőt s a hitnek ad elsőséget, okokkal támogatva. A hit nagyobb — ngy mond — mert alapja az üdvnek, de magasztossága nem önmagában van, hanem Isten kegyelméből; nem ellentmondás tehát, ha a szeretet tétetik elsőbbnek, mert Isten nem érdemeinkért, nem is hitünkért idvezit, hanem saját irgalmánál s kegyelménél fogva. Sok szól azonban a szeretet elsőbbsége mellett. A mit Krisztus megigazulásunkban nekünk adott, főképen a szeretet müveiben s gyümölcseiben áll. A szeretet szélesebben kiárad mint a hit. A hit csak szemlélet, a szeretet tevés. A hit csak Istent illeti, a szeretet Istent és emberbarátokat, a főt és tagokat. Krisztus bennünk a szeretetben épül fel egy tagnak a másikhoz vonzó köteléke által. A szeretet megeleveníti a hitet . . . Felségesebb szeretni, mint hinni ... A szeretet minden súlyost eltűr, elvisel, megkönnvit — még a szegénységet és halált is. Krisztus is szeretetből szenvedett halált érettünk__A szeretet állandóbb s mintegy jelképe a jövendőnek, hol egyedül ő lesz uralkodó. A hit a tökély kezdete, a szeretet legmagasb foka ; Krisztus országának alapja az és élet; Szent Ignácz szerint a hit az élet kezdete, vége a szeretet. A hit elkezdi a jót, a szeretet elvégzi. A gonosz is hisz Krisztusban, de nem szereti, akkora a szeretet nemessége. A szeretet végezel, üdv forrása, Isten szeretete mi hozzánk. A szeretet Isten s az Isten szeretet, mely a Szentiéleknek mintegy belénk ömlése által minket fölgyulaszt. . . . Miért mondatik Isten inkább szeretetnek, mint hitnek ? Mert az isteni természet tulajdonsága nem a hivés, de a szeretet ... Nemesb, felségesebb, Istenhez hasonlóbb a szeretet. A Jézus új parancsolatként adta ki Isten országa fiainak a szeretetet, háromszor — s mily esenkedöleg kérdezte tanítványától: Péter! szeretsz-e, szeretsz-e, kedvelsz-e engemet? Hagyj el mindent s kövess. Pál azt mondja: őt a szeretet tette férfivá, gyermekségéből kiemelve. Nagyobb ismeret kell ahoz, hogy Krisztust szeressük, minthogy higyjünk benne. Szeretet által közeledik Krisztus az emberhez; ő most közelebb van hozzánk, mint midőn csak eljövendő volt. A távol levőt ha látjuk sem szeretjük úgy, mint a jelen levőt. Mikor a Krisztus tökéletes szeretetére eljutsz, mintegy elmerülsz benne, szived egészen övé, tőle fügsz teljesen, sem félelem, sem halál el nem választ tőle. Pál mondja [Romab. 8.] : Ha valamit ragaszkodóan szeretek s tudom, hogy én is szerettetem, egészen azé vagyok, oda visz, a hová akar. A szeretet természete, hogy belsőd megnyílik az előtt, a kit szeretsz, mdinen akaratod benne él, mindenestől tetszik neked. A szeretet Krisztussal egyesit, betölt, tökéletesít. . . . Nézd és szeresd őt, Krisztust a ki ilyennek mutatta magát hogy szeretheted, mint atyádfiát, mint szószólódat Isten előtt . . . Bizony nagy az ily szeretet, mit hit előzött meg! ...?“' 1). , A IX-ik fejezetben a szeretetnek van megragadó képe adva. „A szeretet mindeneket felül mul [I. Kor. 13.], de azzá tulajdonságai által lesz. A szeretet hasonlóbbá tesz Istenhez, a kit megközelitni töreked') Ugyanott Q ív Q4—t levél.
