Jakab Elek: Dávid Ferenc emléke. Elítéltetése és halála háromszázados évfordulójára (Budapest, 1879)
X. 1569
A HITVITA KEZDETE. 139 Békés Gáspár a vita kezdetén a fejedelem nevében kijelentette, hogy a felség a papságot azért hivta egybe e vitatkozásra : »hogy az Isten igaz és tiszta igéjéből az üdvösség fuudamentomát megbizonyitsák, az egy Atya Istenről, annak Fiáról a Jézus Krisztusról és a Szentlélekről, hogy a hívek lelkiismerete megcsendesedjék. S mivel ez a lelkek üdvességének dolga, ldvánja tőlük, hogy n Disputatio Isten igéje igaz magyarázatából legyen, ne syllogismusok és captiok által, csendességgel s keresztényi szeretettel, megbecsülvén a felek mind ő felsége személyét, mind önmagukat. 0 mint a vitatkozás vezetője, kivánja, hogy az jó renddel legyen és értelemmel. Első nap vitattassék meg: ki az Isten ? második nap : hi as Atya Istennek egyetlenegy Fia ? harmadnap legyen a vita a Ssentlélehrol, negyednap Krisztus Istenségéről. Levelet ő felsége a feleknek nem ad, — mondja a fejedelmi biztos — de igazságában mind két felet megoltalmazza, ha valamelyik fél a vita folyama leirását valahová elküldeni akarja, arra szabadságot ad. Újabban határozottan kivánja, hogy a vitatkozás csak a szentirásból legyen“ '). Ezután a vitatkozás föltételei megállapittatván, mind Dávid F. mind Melius P. rövid imát mondottak; az első az igaz Ítélet és értelem lelkét kérvén Istentől, hogy az igazat a hamistól megválaszthassák s az igazat követhessék; az utolsó a próféták és apostolok Szentlelkét kérte, s hogy azt tegye tüzzé szájukban, mely a hamis tudományokat mint a pozdorját megégesse és megemészsze — a mi az ördögé, megrontsa, a mi az Istené, megépítse. A vitát Melius P. kezdette meg, kívánta Dávid F.-től annak az apostalok és próféták Írásiból bebizonyítását, hogy a ki egy állatot és három személyt tanít, négységet vagy ötséget tanít. Ez megjegyezte, hogy azon időben még nem volt meg e tudomány; ez a pápák későbbi találmánya; az apostalok és próféták a Jézus Krisztus Atyját Írják Istennek s). Már most rajtatok a sor bebizonyitni — mond közbe szólva a király személyese — hogy az egy állatban három személy van; ha teszitek, vallástokra állunk. Melius azt felelte: attól, hogy az állatban három személy legyen, még a fej érvári vitán elállottak; most azt tanítják, hogy Istensége egy a háromnak. Dávid F. megjegyezte erre, hogy a pápások is ezt tanítják 8). Ezután Melius Krisztus Istenségét avval kívánta bizonyítni, hogy az Izrael népét az egyptomi fogságból angyal hozta ki, a ki a Krisztus volt. Dávid F. azt Isten küldöttének, szolgájának mondotta; tehát a ki kihozta, nem más, mint az Isten. Melius ezt tagadván, a király személyese felszólalt: hogyan mered ezt tenni ? kérdé, hiszen fülünk van, halljuk, hallottuk, hogy nyilván megbizonyitotta 4); kérdi tőle: az az angyal, ki a esipkebokorban volt, az e az egy Isten ? Az a Krisztus — feleié Melius. Az az angyal az Isten, viszonzá Dávid F. s a szentirásból bizonyította. E kérdés átnyúlt a * 2 3 ') Ugyanott, A ív, A4 levél. 2) Ugyanott B ív, Bt levél. 3) C ív, C levél. *) D ív, D3—Di levél.
