Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
molyán megparancsolta, hogy Ferdinándot tegyék le és hozzák vissza János Zsigmondot.1 A vajdák április 24-ére össze is hívták az országgyűlést Marosvásárhelyre, de a rendek ekkor még nem mertek az ügyben határozott álláspontot elfoglalni. A perzsák ellen indított háboró befejezése- után Szulajman minden figyelmét Erdélyre fordította, ismét megsürgette az erdélyieket, János Zsigmondot pedig értesítette, hogy maradjon továbbra is Sanokban, mert a fegyverszünet lejárta után vissza fogja helyezni. Miután basák, bégek és a román vajdák újabb parancsot kaptak a készenlétre,2 egyúttal az erdélyieket s a magyarországi részeket is utasította, hogy egyesült erővel hozzák vissza János Zsigmondot, mert ellenkező esetben tűzzel-vassal pusztítani fog közöttük.3 Ha ellenben engedelmeskednek rendeletéinek, akkor megtartja őket eddigi szabadságukban. A minden oldalról jövő intés és fenyegetés következtében a János Zsigmond pártja egyre szaporodott és határozottabbá lett. Az 1555. dec. 23-ra Marosvásárhelyre összehívott országgyűlésre már a vajdák el sem mentek. Ferdinánd Pethő Jánost4 küldötte az országgyűlésre, aki előadta, hogy a szultán Kassa, Várad, Gyula és Erdély visszaadását követeli János Zsigmond részére. Az országgyűlés nem merte visszautasítani a szultán követelését, mert nem bíztak abban, hogy Ferdinánd meg tudja védeni, hanem követeket küldöttek Ferdinándhoz, akik előadták neki, hogy kedves volt az erdélyieknek „keresztény fejedelem alá menni“, de most a szultán megizente, hogy „minket, nőinket, gyermekeinket, családunkat kiírt“, kérik Ferdinándot, vagy adjon elegendő katonai erőt arra, hogy Szulejmannal felvehessék a küzdelmet, vagy oldja fel őket esküjök alól. A rendek be sem várták Ferdinánd válaszát, hanem az erdélyi hadak vezérévé megválasztották Balassa Menyhértet, az adók beszedésével pedig Mikola Lászlót és Kendy Antalt bízták meg: mindezek János Zsigmond pártjának vezéregyéniségei voltak és ezzel a ténnyel, hogy az ország hadi- és pénzügyi kormányzását a királyfi híveire bízták, ezzel lényegében Ferdinánd uralmát Erdélyben megszűntették. Maga az országgyűlés állott a János 1. Ostermayer: i. m. 55. 1. — 2. Forgéch: i. m. 137—38. 1. — 3. 1555. jún. 3. és- 1556. február. Documente etc. Vol. I. 148—49. és 159. 1. — 4. A Székely Krónika. Tört. Tér. 1880. évf. 640. 1. 87
