Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond Izabella gyámsága alatt

74 Castaldo kivonulásakor zavaros állapotok voltak Erdély­ben. A székelyek megmozdultak s János Zsigmond érdekében követeket küldöttek Petrovicshoz s a bégekhez ; elégedetlenek voltak az erdélyi főurak s a tiszamenti nemesség ellen is. To­vább dolgoztak az erdélyiek János Zsigmond érdekében, vagy amint Haller írta Ferdinándnak szája ízére: „A fondorkodás János Zsigmond érdekében nem szűnik“. Azt hirdették, hogy ha János Zsigmondot visszahozzák, akkor a török is vissza­adja a délmagyarországi részeket.1 Pesty Gábor ezzel szemben azt állítja, hogy Petrovics ígért 50.000 aranyat a szultánnak ab­ban az esetben, ha Temesvárt, Lippát és az egész bánáti terü­letet János Zsigmondnak visszaadja.2 Nyílt titok volt már akkor Erdélyben, hogy János Zsigmond török-francia segítséggel nem­sokára Erdélyben lesz.3 Castaldo Erdélyből való távozása után Ferdinándnak fel­nyitja a szemét Izabelláról táplált balhiedelméről. Castaldo Iza­bella követétől tudta meg, hogy a királynéhoz Erdélyből s Ma­gyarországból is követek s más tekintélyes emberek jőnek­­mennek. A tárgyalás akörül forog, hogy János Zsigmondot a vajdák, a törökök és az erdélyi úgynevezett „összeesküvők“ segítségével visszahozzák, a szultán királlyá koronázza s a francia királlyal egyetemben Ígérik a királyságban való megol­­talmazását. Izabella, ha Ferdinánddal szemben szépítget is, de azért a követeket Konstantinápolyba is küldözgeti.4 Ha Ferdinánd Castaldo eme értesítésében kételkedett volna, hamar megerősíthette őt egy másik levél, melyet néhány hét­tel később kapott Nagyváradról, amelyben el van mondva, hogy az erdélyi „összeesküvők“ által Izabellához küldött köve­tek visszaérkeztek s leveleket hoztak Izabellától, János Zsig­­mondtól s Petrovicstól. A királyné ugyanakkor, mikor Ferdinánd hiedelme szerint közöttük a kiegyezés megtörtént, levelet küld az erdélyieknek s őket hűségre és kitartásra inti. Az erdélyieknek nagy bíztatás nem kellett, mert a lakosság nagy része az 1553-ik évi pestis járványban is „Isten büntetését látta“, amiért János Zsidmond-1. Haller Ferdinándnak. 1553. márc. 24. Kolozsvár. U. o. 680. 1. — 2. Pesthy Castaldonak. 1553. ápr. eleje. U. o. 681. 1. — 3. Érd. Orszgy. Emi. 1. k. 447. 1. — 4. Castaldo Ferdinándnak. Saigon. 1553. ápr. 9 Tört. Tár. 1892. évf. 681-82. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents