Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
66 uralkodót akart. Nemcsak a székelyeknek, hanem másoknak sem kellett Ferdinand Erdélyben, hisz maga Báthory András vajda tolmácsolta Castaldo előtt Erdély lakosságának azt a kijelentését, hogy miután a király a Pozsonyban tett esküjét nem tartotta meg s nemcsak, hogy személyesen nem vonult a török ellen, hanem a törökök elleni védekezésre még ember- és pénzáldozatot sem küldött, hanem az erdélyieket zsákmányul odadobta az ellenségnek, „nem ők az okai, hogy így elhagyatva, minket is elhagyni kényszerülnek“.1 Castaldo agyréme még fokozódott, mikor a lengyel királyné is arról értesítette, hogy a magyarok arról tárgyalgatnak, hogy a németeket le fogják ölni. Most már biztosra vette Castaldo, hogy Erdélyben megölik s azt is hajlandó volt már elhinni, hogy János Zsigmond tizenkétezer lengyel vitézzel a haláron van s be fog törni a két vajdával együtt s a török is tulajdonképen János Zsigmond nevében indította meg a támadást.2 Temesvár, Lippa, Karánsebes és Lugos elfoglalása után Ahmát basa leveleket írt Kendy Ferencnek s az erdélyi három nemzetnek, s a szultán és a maga nevében ismételten felszólítja őket, hogy űzzék ki a németeket Erdélyből és hozzák vissza János Zsigmondot, vagy ha ez nem akarná trónját elfoglalni, akkor válasszanak mást, kinek címe legyen : „comes vei baron sive vayvood Transsilvaniensis". Ha pedig ezt nem teszik meg, akkor jaj az erdélyieknek.3 Ferdinánd és pártja János Zsigmondot lenézően a török szolgájának gúnyolta s úgy igyekeztek feltűntetni őt, mint a kereszténység ellenségét. Miután pedig Ferdinánd belátta a törökkel szemben tehetetlenségét, teljes hatalmat adott Castaldonak arra, hogy a törökkel, ha lehet, „örökre", ha nem lehet, „legalább nehány évre“ békét kössön. Egyben elmondja Ferdinánd, hogy „ő sohasem vonakodott, sőt többször kijelentette a szultánnak, valamint basáinak is, hogy a János király, Izabella, János Zsigmond, Fráter György és Petrovics által Erdélyért és az alsó részekért fizetni szokott adót ő is kész megadni" * Vagyis a hatalmas Habsburgfi kész épen olyan alázatos szolgája lenni L. Castaldo Miksának. 1552. júl. 19. Torda. U. o. 272. 1. — — 2. Castaldo Ferdinándnak 1552. júl. 29. Segesvár. U. o. 276 1. — 3. Temesvár. 1552. U. o. 278. 1. — 4. 1552. júl. 26. Passau. Ferdinánd Castaldonak. U. o. 275.1., továbbá: 1552. aug. 19. Bécs. Ferdinánd Castaldonak. U. o. 284. 1.