Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
62 erősítését ajánlotta, mert a székelyek úgy sem fogják azt megakadályozni.1 1552. áprilisában Ferdinánd Báthory Andrást nevezte ki erdélyi vajdává,2 azonban az erdélyi ügyek irányítója továbbra is Castaldo maradt, kinek minden törekvése arra irányúit, hogy János Zsigmond visszahozalalát megakadályozza. Értesíti Ferdinándot, hogy a szultán Budáról egy követét elküldötte Izabellához és Petrovicshoz s azt javasolta nekik, hogy János Zsigmondot Lengyelországon keresztül hozzák Moldovába- s onnan a szultán visszaviszi Erdélybe s úgy tudja, hogy Petrovics és a lengyel nádor már működnek is ebben az irányban.3 „Nagy“ Szulejman szultán azonban ennél többet is tett János Zsigmond érdekében. Valósággal európai kérdést csinált János Zsigmond ügyéből. Irt II. Henrik francia király német birodalmi szövetségeséhez, Móric szász herceghez és Albert brandenburgi őrgrófhoz és bíztatja őket V. Károly császár és Ferdinánd császár elleni küzdelemre. „Ferandusnak (Ferdinándnak) tettei és eljárásai mindig ravaszságból és álnokságból történnek — írja Szulejman, — azért megbízható dolguk nincs. Szertelen erőszakoskodásukon és gyalázkodásukon kívül, szavaik hazugságok és szerződéseik a nép ellenére vannak. A múlt esztendőben János király fiát, Istvánt (János Zsigmondot), különféle úton rászedték és régi lakóhelyéből kimenesztették . . . s Erdélyország népe közé, mely a maga állapotában meg volt, mindenféle zavart vittek.. . ez árva irányában (János Zsigmonddal szemben) én is megmutatom irgalmasságomat s a száraz földön győzelmes hadseregemet és a tengeren végnélküli gályákból álló császári hajóhadamat már el is küldöttem s az előkészületek megtörténtek arra, hogy a felséges Isten kegyelmével elbánjak azokkal, kik a szerződés ellenére cselekedtek . .. Ezen hadikészülődésünk csupán a királyfit országából kiüldöző Ferandus (Ferdinánd) miatt és Iszpánia népe miatt van.“ Ezután felszólítja a szövetségeseket, hogy bánjanak el a hazug ellenséggel.4 A Habsburgokat gyűlölő II. Henrik francia király követe 1. U. o. 658—59. 1. Továbbá: 1891. évf. 143. és 147. 1. — 2. U. o. Tört. Tár. 1892. évf. 143 1. — 3. Castaldo Ferdinándnak. 1552. ápr. 10. U. o. 143—44. 1. — 4. Szulejmai a szövetségesekhez 1552. május 10. Karácson Imre: Törökmagyar oklevéltan 33—35. 1.
