Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond Izabella gyámsága alatt

60 zálogba tették a polgári lakosságnál. Ehhez járult a rossz ter­més, az ínség, a kimerültség. Híre járt, hogy a török közeleg s hogy Ferdinánd nem teljesíti kötelességét, nem védi meg őket. A pápai nuncius Bécsből üdvözölte annak idején Fráter Györgyöt, hogy János Zsigmond eltávolításával a keresztény­ségnek nagy szolgálatot tett.1 Erre az erdélyiek most adták meg a választ e szavakkal: „Kár volt a királyfit kitudni az ország­ból“ ,2 s erdélyszerte mindenütt zúgolódtak s azt mondták: „hogy inkább lesznek töröknek rabszolgái, mintsem a zsoldos hadakat házaikba fogadják“,3 s már nyíltan is szidalmazták a németeket.4 Castaldo újra értesíti Ferdinándot a török készülődéséről s jelzi, hogy Szegeden nagy sereget vontak össze.’’ Haller Péter kiegészíti azzal, hogy a Dunához közel állították fel a törökök nagy élelmiszer-raktárukat.6 Ferdinándnak azonban épen az hiányzott, ami első sor­ban szükséges a hadakozáshoz: a pénz. Értesítette Castaldot, hogy szerezzen valahonnan pénzt Erdélyben, mire Castaldo azt írja, hogy Erdélyben pénzt nem lehet kapni. Ő nem ismer Erdélyben olyan embert, akinek pénze volna. Az időpont nem alkalmas, hogy a népre adót lehessen kivetni. A rendes jöve­delem alig elegendő a katonák napi szükségletére. Igyekszik a katonákat is csendesíteni, de a pénzhiány miatt már a német katonák is annyira fegyelmezetlenek lettek, hogy a török táma­dása esetén meg is tagadnák a szolgálatot s a huszárok már szökdösnek. Szegednél, bár megfelelő számban voltak, nem is gondoltak ellenállásra, hanem „alig pillantották meg az ellensé­get, gyalázatosán elszaladtak.7 Castaldo nehéz helyzetbe került. A zsoldosok már három hónap óta nem kaptak fizetést s félt, hogy Ferdinánd németjei is fellázadnak. Félni lehetett a székelyektől is, akiket a szul­tán nevében írt levelekkel állandóan izgatták János Zsigmond visszahozására. Odönffy László, a székelyek ispánja azonban úgy látszik, nem csatlakozott János Zsigmond pártjához, mert 1. Martinengo J. üdvözlete Fráter Györgyhöz. Fráter Gy. lev. Tört. Tár. 1880. évf. 251—252. 1. — 2. Érd. Orszgy. Emi. 1. k. 365. 1. — 3. Beöthy: i. m. 297. 1. — 4. Lásd: Erdély történetére vonatkozó regesték. Tört. Tár. 1891. évf. 654. 1. — 5. U. o. 1552. márc. 16-án 654. 1. — 6. U. o 1552. febr. 25. Sze­­ben. 648. 1. — 7. Castaldo a királyhoz. 1552. márc, 18. Szeben. U. o. 654. 1,

Next

/
Thumbnails
Contents