Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
58 mmmm kezett Oppelnbe s közben megbizonyosodott arról, hogy a számukra átengedett kastély elhanyagolt, üres, minden díszítéstől megfosztott s egyben kéri Castaldot, hogy Ferdinándnál kielégítésüket ő is szorgalmazza.1 Ugyanazon napról keltezve, Izabella is egy levélben panaszkodott Ferdinándnak, hogy „az oppelni hercegséget odaérkezésükkor teljesen kipusztítva találták.1 2 A birtok jövedelme megközelítőleg sem annyi, mint amenynyiért azt Ferdinánd számította. Izabella ezek láttára elhatározta, hogy ilyen barátságtalan környezetben, ahol a mindennapi sem lehet meg neki és fiának, nem marad, hanem visszamegy Lengyelországba, bár közben Ferdinánd tényleg levelet írt, melyben kérte, hegy János Zsigmondol küldje az ő udvarába további nevelésre s ő is majd elküldi Izabellához leányát.8 Az elégedetlen Izabella azonban nem törődött Ferdinánddal, hanem Varsóba ment fiával és annak nevelőjével. Az élénk észjárású János Zsigmondot mindenki szerette és dédelgette a varsói udvarban. Hogy szórakozzék, mindenfelé vitték vadászatra, sőt királyi nagybátyja azt is megengedte neki, hogy a ritkaságszámba menő bölényre is vadászhasson, de „csupán egyetlen egyet szabadjon megölniük“.4 Ferdinándot kellemetlenül érintette, hogy Izabella és János Zsigmond otthagyták Oppeln várát, mert azt hitte, hogy Izabellának tulajdonképeni célja az, hogy vissza akar menni fiával Erdélybe. Ferdinánd aggodalma nem is volt alaptalan, mert kibújdosásuk óta a helyzet Erdélyben megváltozott. Fráter György halálával sírba szállt Ferdinánd erdélyi hatalma. Az uralkodó szellem elpusztulásával „az egész művelet összeomlott“. Alig távozott Kassáról Izabella, Mircea Ciobanul havasalföldi vajda 1552. február 4-én már értesítette Petrovicsot. hogy milyen nagy veszélybe jutott Erdély, hogy János Zsigmond eltávozásával a németeknek adták Erdélyt. Felhívja Petrovicsot, hogy a németeket űzze ki s helyezzék vissza az erdélyi trónra János Zsigmondot, mert ha nem, a szultán a következő tavaszon személyesen jön Erdélybe. A szultán a tatár khánnak már meg is parancsolta, hogy jöjjön be Erdélybe s nemsokára a carama-1. Erdély történetére vonatkozó regestók. Tört. Tár. 1891. évf. 655. 1. — 2. U. a. 644-55, 1. — 3. Veress: i. m. 346-48. 1. — 4. U. a. 350. 1.
