Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

Előszó

ELŐSZÓ.

E munka az „Unitárius Irodalmi Társaságáltal hirdetett pályázat eredménye. Amióta Jakab Elek megírta kiváló tanulmányát János Zsigmondról, azóta a hazai — és külföldi levéltárakból rengeteg történelmi anyag került napvilágra, amelyek nagyban hozzájárulnak János Zsigmond nemes történelmi alakjának tisztázásához.

Dr. Ferenczy Géza unitárius irodalmi társasági elnöké az érdem, hogy János Zsigmond élete megírásának nélkülözhetetlen szükségét meglátta s egyben ezen ideális cél megvalósításának Maecenása is lett. Nem akarnak e sorok a renaissancekorabeli íróknak a Maecenásokhoz intézett szokásos hízelgő szavai lenni, hanem a XX. század történelmi igazságot kereső szellemének kötelező megállapítása.

János Zsigmond egy politikai házasság szülötte, aki születése pillanatától kezdve haláláig a magyar nemzeti — és részben az európai történelemnek központjában állott s annak egyik mozgatója és irányítója volt. Nagy Szulejman, a francia király szövetségese és a Habsburgok engesztelhetetlen ellensége, már Buda elfoglalásakor kijelentette, hogy azért kénytelen Budát megszállani, mert a csecsemő nem tudja azt megvédelmezni a Habsburgokkal szemben. A török már 1541-től kezdve állandóan János Zsigmondot tekintette tulajdonképeni uralkodónak s az ő nevében tette meg intézkedéseit. Ezért mi János Zsigmond életrajzát születésétől fogva beleillesztettük korába s annak rajzát is adjuk, vázolva azt a nagy nemzeti munkát, amely a nemzeti királyság megmentéséért folyt János Zsigmond neve és zászlója alatt.