Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond jellemzése
348 első sorban az érdekel minket, hogy a reformáció tündöklő fáklyáját kik gyújtották meg, de az is lényeges, kik állottak be fáklyavivőknek, kik segítették diadalra, törvénnyel, kik emelték örök fényre a fáklyák szent tüzét. Ezeket mérlegelve, az első vonalba kell állítanunk János Zsigmondot is, aki, ha Dávid Ferenc szája után beszélt is, de meggyőződésből, szent kötelességből hatalmi erejét is felhasználta a XVI. századi tűz, fény és világosság diadalra jutásáért. Maga a szellem is nagysággá formálja át az embert s elfeledteti velünk a testi előnyök hiányát. Egy olyan nemes lélek pedig, mint amilyen János Zsigmond volt, aki feltárta keblét minden szépség előtt a tudományban, a művészetben és minden nemes törekvés előtt az erkölcsi világban, azt szervezetileg mondhatjuk gyengének, de sohasem degeneráltnak, mert a degeneráció egyaránt jelenti a testi és erkölcsi elfajulást, elaljasodást, pedig a vallás-erkölcs birodalmában János Zsigmond, mint tündöklő fénysugár emelkedik ki századának, önérdektől, egoizmustól átitatott zűrzavaros fertőjéből. Hát az semmi, hát áz dekadencia, hogy ő volt a világon az első koronásfő, aki a vallásszabadságot törvényesítette s ezzel a kis Erdélyt világtörténelmi dicsőséghez juttatta, akár csak a nagy Bethlen Gábor ? Minden nagyság valódi értéke az a jóság, amely belőle kinő. Ha az erdélyi unitárizmus csaknem négy évszádon át valami jót, valami értéket képvisel, az az ő érdeme is, mert az unitárius vallásfelekezet életét ő törvényesítette, mert nála nélkül ma nem volna meg az egyetlen magyar földön született protestáns egyház, a magyar unitárius egyház, mert Dávid Ferenc próféciájára is kellett a királyi kegy, amely aranysugaraival körülvegye hitsorsosait, ügyüket előmozdítsa, amit János Zsigmond meg is tett, de fejedelmi palástja sohasem volt ártalmára a más hitet vallóknak. János Zsigmond történeti alakját Szilágyi Sándor, Erdély legnagyobb történetírója kezdi meg, az Erdélyi Országgyűlési Emlékek hiteles adatai alapján, helyes megvilágításban megmutatni, mikor ezt mondja János Zsigmondról: „Erdély három nagy dolgot köszönhet neki: kivívta Erdélynek a független államéletet fejedelem választási joggal, a szabad vallásgyakorlatot a négy bevett vallásnak s végre meg-