Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
Maga Mélius is szolgál bizonyítékkal arra, hogy János Zsigmond nem volt türelmetlen, mikor levelében említi, hogy „a fejedelem a hitvitákon mindig azt tudakolta, „vájjon melyik félnek a tudománya alapul a szentiráson“.1 Mindezek a legtürelmesebb uralkodónak mutatják János Zsigmondot és az ő nagy érdeme éppen abban van, hogy alatta minden nagyobb megrázkódtatás, erőszakoskodás, fegyver nélkül, úgyszólván szellemi harccal terjedt, fejlődött az erdélyi reformáció. Az unitárizmus a nagyváradi disputáció után olyan hatalmas lendületet vett, hogy az ellene hozott medgyesi határozatot már nem tudták végrehajtani. Hiába volt Méliusnak és társainak megfeszített küzdelme az „új eretnekség“ elnyomására, mert a speyeri béke pontok megállapítása után a fejedelem is nyíltan unitáriusnak vallotta magát, mert maga Miksa is türelmes lévén, a fejedelem leendő nejének biztosította vallása szabad gyakorlatát s most már a fejedelem kívánta a rendektől, hogy az unitáriusoknak is adják meg a szabad vallásgyakorlatot. A törvényhozás munkáját a vásárhelyi nagy templomban vallásos viták előzték meg, amelyen mindkét részről heves felszólalások voltak, maga János Zsigmond és Csáky is résztvettek az élénk vitában.2 Az 1571-iki marosvásárhelyi országgyűlésen János Zsigmond kívánságára a rendek magas szellemű türelmességgel kimondták az unitáriusok szabad vallás gyakorlatát e szavakkal : „Miért, hogy Krisztus urunk parancsolja, hogy először az Isten országát és annak igazságát keressük, az isten igéjének praedikálása és hallgatása felől végeztetett, hogy a mint ennek előtte is felséged országaival elvégezte, hogy az Isten igéje mindenütt praedicáltassék, az confessióért senki meg ne bántassék,“8 Az unitárius vallás törvényesítésével az erdélyi reformáció befejeződött s Erdélyben az unitárius lett a negyedik bevett vallás. Az 1571. jan. 6—14-ig tartott marosvásárhelyi országgyűlés alkotása örökre emlékezetes marad nemcsak Erdély, hanem Európa történetében is, mert itt jutott először diadalra a teljes vallásszabadság eszméje. Ez a törvény is János Zsigmond nemes lelkét és magas szellemét dicséri örökre. Az ortho-332 1. Pokoly: i. m. I. k. 238.1. — 2. Forgách : i. m. 621—22. 1. — 3. Érd. Orszgy. Emi.. II. k. 374. I.
