Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
322 valamelyik fél döntő győzelmét meg lehetett volna állapítani, de a vita bezárása alkalmával a fejedelem megparancsolta: „hogy káromló és gúnyos iratoktól őrizkedjenek s egymást sem nyilván, sem magánlag ne szidalmazzák, a különben cselekvőket őfelsége a fejedelem keményen meg fogja fenyíteni, mert istenfélő papokhoz nem illik bárkivel is gyalázkodni. Egyébiránt őfelsége megengedi, hogy ezután is mind a két fél vitatkozhassék, egybegyűlhessen s vélekedését ki is nyomtathassa, az lévén akarata, hogy birodalmában teljes vallásszabadság uralkodjék.“1 A fejedelemnek, ez a kora uralkodóit messze túlszárnyaló magas szellemű gondolkodása, szabadelvű intézkedése jó hatással volt az unitárizmusra; az egységhívők erősödtek az udvarban s most már a papság is azzal a tudattal mehetett haza, hogy az egység eszméje jutott diadalra a gyulafehérvári zsinaton. Az a lelkes fogadtatás, melyben a kolozsváriak Dávid Ferencet részesítették, arra enged következtetni, hogy a kolozsváriak Dávidot tartották győztesnek. A nép lelkes fogadtatása alkalmával Dávid Ferenc a New-York-szálló helyén, a kolozsvári unitárius templomban ma is kegyelettel őrzött kerek kőről intézett hatalmas beszédet az őt folyton éljenző tömeghez, amely beszédnek hatása alatt, a hagyomány szerint, Kolozsvár lakossága nagyrészt áttért az unitárius vallásra.2 Pokoly a gyulafehérvári zsinat eredményéről bizonytalanúl ezt írja: „Az erkölcsi siker lehetett a Méliuséké, de a külső eredmények határozottan az unitáriusoknak kedveztek“.3 Külső eredménynek Pokoly azt tartja, hogy János Zsigmond, az udvar s az erdélyi főurak nagyrésze és Kolozsvár városa az unitárius eszméknek meghódoltak. Az 1568-ik évben Erdélyben a magyarság szempontjából még történt egy nevezetes esemény. A fejedelmi tábla megoldotta a kolozsvári nagy templom kérdését és a fejedelem jelenlétében kihirdette az Ítéletet, mely szerint az egyik évben legyen magyar biró, a másikban szász s amelyik évben magyar a biró, akkor a főtéri nagy templomot a magyarok használják, mikor szász a biró, akkor a szászok. Az iskolában, ha az igazgató 1. Jakab E.: János Zsigmond. II. k. 256. I. — 2. Kanyaró: Dávid Ferenc. Keresztény Magvető. XLI. évf. 139. 1. Dr. Gál Kelemen 1568-ra teszi a ko. lozsvári unitárius egyházközség megalakulásának évét. Lásd : Keresztény Magv. 1934. évf. 182. 1. — 3. Pokoly: i. m. 1. k. 214. 1.
