Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
320 íme Dávid Ferenc szellemének győzelme. „A hit Isteri ajándéka“, azóta szálló igévé vált s nincs a magyar törvénykönyvnek egyetlen törvénye sem, mely szebben fejezné ki a szellemi fejlődés s lelkiismereti szabadság törvényesítését. Míg a művelt nyugaton korlátokat emeltek a szabadelvű eszmék terjedésének, addig Erdélyben, megelőzve az egész világot, törvényben kimondják a legtisztultabb keresztényi szellemmel, hogy hitéért üldözni, szidalmazni, fogságba ejteni senkit sem szabad. Örök dicsősége ez Dávid Ferencnek, a felvilágosult világnézet magaslatán álló János Zsigmondnak, az erdélyi rendeknek s az unitáriusoknak, mert nyilvánvaló, hogy az unitárius szabadelvű szellem sugallta ezt az örökre emlékezetes határozatot. János Zsigmond magas szellemi képessége, az unitárius szellem és Dávid Ferenc közreműködése van abban, hogy Erdély a lelkiismereti szabadság klasszikus szülőföldje lehetett. A tordai országgyűlés határozata nem volt még egészen az unitárius vallás törvényesítése, csak azt engedte meg, hogy bármelyik felekezethez tartozó pap terjesztheti az unitárius eszméket. Mostantól az unitáriusok már nyíltabban és nagyobb erővel és biztonsággal terjeszkedhettek. Jakab Elek szerint János Zsigmond és tanácsosai 1568-ban tértek az unitárius vallásra, de valószínűbb a Kanyaró feltevése, hogy a fejedelem már 1567-ik év közepén az unitáriusokhoz csatlakozott.1 Ettől az időtől kezdve mind jobban és jobban érdeklődött a hitviták és zsinatok iránt s maga is kívánta, hogy a harcból Dávid Ferenc kerüljön ki győzedelmesen. A hitvitákon személyesen megjelent, a zsinatokat anyagilag is bőkezűen támogatta. Érdeklődésében mindig az igazság megismerése vezette s azt vizsgálta, vájjon melyiknek a tanítása egyezik meg Isten igéjével. Hogy János Zsigmond a tordai országgyűlésen már mint unitárius jelent meg, azt bizonyítja Blandratának 1568. január 27-én Segesváron kelt levele, melyet a lengyelországi hitsorsosoknak írt, s amiben ez van: „Habemus tipographum pláné nostrum et Serenissimum Príncipem, qui audire omnia, expendere et iusto iudicio persequi velit. .. Orate quaeso Dominum 1. Kanyaró F: Mikor lett János Zsigmond fejedelem unitáriussá? Keresztény Magvető. XXXIV. évf. 258—262. 1.
