Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
317 dásaival van telve, míg ellenfeleit folyton büntetné, égetné, kövezné: addig az unitárius művek állandóan azt hangsúlyozzák, hogy a hitkérdésben mellőzni kell minden erőszakot, Istenre bízva az ügyet, ki az ő igéje által úgy is elvégzi, amit választottal számára üdvösségesnek tart“.1 A királyi nyomdában megjelent munkák közül a legnevezetesebb a: „De falsa et vera unius Dei Patris, Filii et Spiritus Sancti cognitione libri duó“.1 2 Ajánlva mindkettő János Zsigmondnak. Szerzők „hálát adnak Istennek, hogy szorongatott egyházuknak oly Maecenást (János Zsigmondi adott, aki nem vassal s tűzzel, de az ó- és újszövetségi írásokból, békés értekezések útján mozdítja elő az igazság megtalálását; kérik a királyt, hogy a tőlük megmozgatott követ ismerje jól meg, hogy azt választhassa és tarhassa meg, amit jobbnak tartand“.3 A „De falsa“-t a tudományos világnak szánta Dávid Ferenc, míg az ugyancsak 1567-ben kiadott: „Rövid magyarázat“ és „Rövid útmutatás“ célja az volt, hogy a magyarság között terjessze az unitárizmust s e munkák nagy befolyást gyakoroltak az erdélyi unitárizmus fejlődésére. Dávid Ferenc lelkületére, gondolkozására, szerepére világot vetnek ezen szavai: „Értjük, hogy sokan szidalmaznak és mi felőlünk külömbet4 * magyaráznak, de az Ur Isten legyen Ítélő biró mi köztünk és a mi vádlóink között. Reményijük pedig, hogy a hívek megértvén az mi vallásunk igazságát, jobb itéletet tesznek mi felőlünk... Könyörgünk azért az Atya Istennek, hogy a mi fejedelmünket, mind testben, mind lélekben megáldja és megerősítse, hogy az Jézus Krisztusnak országa az ő birodalmában épüljön“.a A fejlődés magasabb fokára, az igazság tovább kutatására ellenségei vezérelték Dávid Ferencet,6 de az Isten igéjének igazságát keresve és hirdetve, 1567. óta ő volt a vezére az erdélyi nagy szellemi forradalomnak s titáni küzdelmeivel méltán ki-1. Pokoly : i. m. I.k. 303. I. — 2. A címlap úgy tűnteti fel, mintha lengyel és erdélyi papok írták volna, de Jakab Elek megállapítása szerint ezeket is nagyrészt Dávid Ferenc írta. Lásd : Jakab E. : Dávid Ferenc eml. 87. 1. — 3. Jakab E.: János Zsigmond. i. h. II. k. 250—51. 1. — 4. Egyebet. — 5. Dávid Ferenc: Rövid magyarázat . . . Albae Juliae. 1567. Elöljáró beszéd. — 6. Lásd: Dávid F.: Rövid útmutatás... Albae Juliae, 1567. Ajánlólevél és 126-27. 1.
