Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai

314

dott félúton megállani. Dávid Ferenc egyelőre megmaradt a református egyház kebelében, de azért a szentháromság ellen tanított a főurak és nép előtt egyaránt. Az unitárius eszmék fel-fel csillanásáért a Kálvin hívei részéről féltékenykedés s ellenhangok hallatszottak s ezért Dávid Ferenc maga is kérte János Zsigmondot, hogy tartsanak zsinatot a vitás kérdés elintézésére.

Az egység és háromság kérdésének megtárgyalására 1566- ban négy hitvitát tartottak, kettőt Gyulafehérváron, egyet Tordán és egyet Marosvásárhelyen. A tordai zsinaton elfogadott hitvallásban dereng már az egység eszméje. („Isten csak az egy mindenható Atya“.)1

Az egész Erdély ennek a nagy szellemi mozgalomnak a hatása alatt állott s Magyarországon is terjedt Dávid Ferenc újítása. Mélius és papsága azt hitték, hogy egy Erdélyben tartandó zsinaton épen olyan könnyen elnyomhatják az unitárizmus tovább terjedését, mint a magyarországi részeken.

János Zsigmond eleget tett Mélius kérésének s 1566. április 24-re Gyulafehérvárra hívott zsinatot, hogy az döntsön a „kolozsvári vallás“ kebelében támadt újítási törekvések felett. Ez az első hitvita, ahol János Zsigmond személyesen is részt vett. Hallani akarta Dávid Ferencet, kedvelt udvari papját.“

E zsinaton a magyarországiak a szellemi harcban, saját hazájában, Erdélyben akarták megsemmisíteni az ellenséget, az unitárizmust, de céljukat nem érték el, sőt Blandrata és Dávid „nem minden siker nélkül távoztak a zsinatról“, amint Poholy is elismeri, de amit mi nyugodt lélekkel győzelemnek könyvelhetünk el. Hogy azonban ez a zsinat nem tisztázta a szentháromság kérdését, bizonyítja az, hogy mindenik fél magát tartotta győztesnek s a reformátusok győzelmük igazolását, egyebek hiányában, csak abban látták, hogy a zsinat után Mélius adományt kapott János Zsigmondtól.3 Amit azonban csak az erkölcsi veszteségért való vígasztalásnak lehetett tekinteni s nem annak, hogy ekkor még Mélius felé hajlott a fejedelem.

Gyulafehérvár után a Marosvásárhelyt tartott zsinat Bland-1. Jakab E.: Dávid F. eml. 73. 1. — 2. Kanyaró: Dávid F. i. h. XLI. évf. 72. 1. — 3. Pokoly : Az erdélyi ref. egyh. tört. 1. k. 192. 1.