Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai
308 tárizmus a reformáció talajából nőtt ki s az unitárius egyház: ez alapon lett a protestantizmus legfiatalabb hajtása. Maga Jézus is az Isten egységét tanította.1 Az ő tanításai alapján az unitárizmus első igazi apostola és márlira Servet Mihály volt, aki „De trinitatis erroribus“ (libri VII. 1531.) és „Christianismi restitutio“ (1553.) című munkájában fejtette ki felfogását az egy Istenségről, de Kálvin őt elvei miatt Genfben 1553-ban halálra ítéltette. Servet magasztos gondolatai a máglyán nem semmisültek meg, hanem Socinus Faustus és Laelius testvérek előbb Olasz-, majd különösen Lengyelországban értek el az egy Isten eszméjének hirdetésével nagyobb eredményt. Szentháromság-ellenes tanokat hirdetett a mantuai Stancaro Ferenc is Erdélyben, de felfogása nem volt olyan tisztult, mint a Servété s ezért, amint láttuk, Dávid Ferencnek sikerült végérvényesen elhalványítani a Stancaro hírnevét, azonban ez mégis hintegetett el. Erdélyben Szentháromságellenes magvakat s így Blandrata és Dávid Ferenc fellépése előtt már hallottak az erdélyiek antitrinitárius elveket. Arany Tamás, „Péter pápa“ városában, Debrecenben 1561-ben kezdte hirdetni az unitárizmust. Ellenségei Szentháromság-ellenes tanait tévelygésnek minősítették, de azért a nép között gyorsan terjedtek el ezek a tisztultabb tanok s kétségtelen, hogy Erdélyben sem voltak ismeretlenek Arany Tamás tanai. A mindig forrongó Erdélyben is folyton változtak a vallási ügyek, mint általában mindenütt a XVI. században. Az Erdélyt foglalkoztató kérdések között ekkor a legfontosabb a vallás volt. A politikai viták helyeit a theológiai viták voltak a mindennapi beszéd tárgyai. A fejedelemtől kezdve mindenki, a köznép is, vallásos kérdésekkel foglalkozott s vitatkozott. Amíg így haladt elő a reformáció Erdélyben, addig a külföldön nagy harcok folytak a Servet Mihály munkája nyomán a Szentháromság kérdésében. Az Istenegység eszméjének Serveten kívül legkiválóbb harcosai Socinus Laelius és Faustus, továbbá Blandrata voltak. A mindenütt üldözött eszme Lengyelországban otthonra talált. János Zsigmondnak állandó összeköttetése volt Lengyelországgal; több magyar ifjú tanult a lengyel egyeteme-1 Kanyaró F. szerint: a „tiszta unitérizmust tanította". Lásd : Kanyaró: Unitáriusok Magyarországon. 1. 1.
