Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai

•..........• ....................... •' • '—’ ’ ■ • 305 Blandrata hova-tovább mind nagyobb befolyással volt Erdély vallásügyeire. Éles eszével hamar felismerte Dávid Fe­renc nagyságát s benne látta a jövő nagy emberét. Ketten együtt működve, nagy változást idéznek elő Erdély vallásügyi fejlődésében. Az 1564. január 2-án tartott segesvári országgyűlésen Já­nos Zsigmond személyesen is jelen volt. Dávid Ferenc a feje­delem jelenlétében Szentháromság-ellenes beszédet mondott1: „a fejedelem mosolyogván, az iránta való tisztelettől senki sem mert ellene szólni“.2 Ez az országgyűlés felújította a Kolozsváron hozott azon határozatot, hogy ki-ki kövesse azt a hitet, amit akar, csak más felekezeteknek ne legyen ártalmára. Az olyan helyen, ahol a templomhasználat felett veszlek össze a katholikusok és pro­testánsok, erre vonatkozóan kimondta az országgyűlés, hogy egyik nap a katholikusok, a másik nap a protestánsok tartsák az illető templomban az istentiszteletet. Az úrvacsora-kérdésben a magyar és szász felekezetek között fennálló ellentétek kiegyenlítésére, mivel ez a medgyesi gyűlésen nem sikerült, hívassanak össze Nagyenyedre mindkét fél papjai és a fejedelem megbízottjainak jelenlétében tartsanak vitatkozást. Most már János Zsigmond minden igyekezetét a vallás­ügy rendezésére fordította. Összehívta 1564. április 9-re a nagy­­enyedi békéltető zsinatot, mely az erdélyi reformáció történe­tében egyik legnevezetesebb zsinat. A fejedelem a maga nevében Blandrata Györgyöt bízta meg3 a gyűlés vezetésével s megbízó levelében a fejedelem arra az esetre, ha az úrvacsora kérdés­ben nem tudnának megegyezni, megengedi, hogy mindazoknak, kik a Krisztus testének az úrvacsorában jelenlétét állítják, mind­azoknak, kik annak távollétét tanítják, külön püspökük legyen,4 vagyis megnem egyezés esetére megengedte, hogy a reformá­tusok külön egyházzá alakuljanak, ami már előre kizárta a ki-1. Nem 1565-ben, mint Gagyi állítja i. m. 71. 1. — 2. Jakab E.: Dávid Ferenc emléke. 54. 1. — 3. Érd. Orszgy. Emi. II. k. 168. 1. — 4. János Zsig­­mondnak Blandratához írt megbízó levelét lásd közölve : Urkundenbuch der evang Landeskirchen von. A. B. in Siebenbürgen von G. D. Teutsch. I. Thl. Hermannstadt, 1862. 186—87. 1. és Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge. II. B. 288—89., továbbá : Teutsch : i. m. 282. I. 20

Next

/
Thumbnails
Contents