Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond korának vallásügyi viszonyai

torda megyében a Nyárád mentét Deményházától fölfelé az u. n. Szentföldet.1 A székelyek között a marosszéki Szentgericén Székely György már 1549-ben terjesztette a reformációt. A reformációt terjesztik a görög-keletiek között is; 1544-ben már kiadják ro­mánul a Luther kátéját, amit a román papok közül sokan nagy örömmel és megbecsüléssel fogadtak.2 Mikor Honterus, az igazi apostol, mint ahogy Luther ne­vezte, 1549. január 23-án meghalt, Erdélyben el volt terjedve a reformáció, de csak a szászoknak volt meg az egyházi szer­vezettségüké A szervezett szászokkal szemben Fráter György is tehe­tetlennek bizonyult s ezért egyeseken töltötte ki bosszúját. Mi­kor a királyné János király rokonát, a protestáns vallásra át­tért Batthány Orbánt tisztességesen eltemettette Fehérváron a „monostorban“, Fráter György éjjel a sírjából kivétette és a „ganéban temettette“ el.4 Még furcsábban bánt Fráter György Csáky Mihállyal, akit protestáns érzelme miatt s azért gyűlölt, mert nejével együtt Heltai Gáspárt is segítették munkái kiadásában.5 Csákyt, mert „egy pénteki napon nem tartott böjtöt, a hóhérral meztelenre vetkőztette s tele aggatván testét mindenféle vaddal (rókával, nyállal és tyúkkal), mindenki megbotránkozására neki uszította a vadász ebeket, melyek a szegény embert csaknem halálra marcangolták“/’ Végre Fráter György türelmetlensége olyan nagy fokú volt, hogy Váradon egy új hitre tért embert megéget­tetek7 A királynét ezek a viszálykodások beteggé tették s e köz­ben jól esett neki III. Gyula pápa vigasza, aki egyben arra kérte, hogy „hű maradjon a katholikus valláshoz és a Szent­szék iránt, s királyi gyermekét méltó, kegyes nevelésben ré­szesítse“.8 A katholicizmus azonban pápai ajánlás mellett is halvá­nyodni kezdett s hiába szorították meg a reformáció terjedését, 1. Gagyi: i. m. 37—38.1. — 2. Monumenta ecclesiastica. IV. k. és 522. 1. és Zovényi: i. m. 172. 1. — 3. Monumenta ecclesiastica V. k. 126—27. 1. — 4. Nádasdy Tamás nádor levelezése. Budapest, 1882. 128. I. — 5. Dr. Lakos Béla: Heltai Gáspár reformátor és kora. Budapest, 1913. 6. I. — 6. Miles fel­jegyzése : Veress E.: i. m. 297. I. — 7. Jakub E.: i. m. 223. 1. — 8. Veress, i. m. 289 19

Next

/
Thumbnails
Contents