Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
278 fegyelmet tartatott, még zsoldos katonái is, kiknek száma 2600 volt, s külömböző városokba voltak elosztva, sem élelmiszert, sem semmi egyebet, még a legkisebb dolgot is, erőszakkal elvenni nem mertek. Seregének színe, virága Váradon volt: hatszáz kipróbált, válogatott huszár. Seregének többi részét nyári táborokban, várakban és városokban kijelölt állomásokon tartotta, különösen Tokajban, iMunkácson, Huszton, Tordán, Enyeden, Karánsebesen és a szászok közt.1 II. A várak is fontos szerepet játszanak, különösen a szászföldön volt sok vár, jóval kevesebb a Székelyföldön. A szászok nem szívesen fogadtak falaik közé más nemzetbelieket s ezért az 1566-iki tordai országgyűlésen végeztetett, hogy „háborúságnak idején az kulcsos városokba az nemes uraimat feleségeikkel, gyermekeikkel, családokkal, élésekkel, borokkal bebocsássók, tisztességes szállást adjanak nekik“.2 János Zsigmond várakat nemcsak rombolt, hanem épített is. A várak építése és megerősítése rendszerint a fejedelem s a három nemzet közös munkája volt. Ezt is országgyűlésen előre megtárgyalták s az ott történt megállapítások szerint végezték a munkálatot. Várad építésére a nemesség, székelyek és szászok külön adót, portánként 30 pénzt szavaztak meg egyenlő arányban. Szászsebes várának építésénél az erődítmény építésének negyed részéi János Zsigmond magára vállalta, amiért a rendek hálálkodtak a fejedelemnek. A megmaradt háromnegyed résznek a felépítését a három nemzet vállalta magára, s hogy melyik nemzet milyen részt építsen, azt nyílvetéssel állapították meg. A nemesség a maga részét úgy építette, hogy minden kapu után kirótt 70 pénzt. Ebből az összegből ökröket, szekereket vettek, bérest fogadtak és „mikoron a barom ehetik a mezőn“, megkezdték a mészkő hordását. János Zsigmond Szászsebes építésének főpallérává Orbay Miklóst rendelte ki, ez meg is kezdte a munkát kirendelt személyzettel, melynek fizetését maga előlegezte. Mészégetésre, téglavetésre Szentgyörgy nap után hatszáz „apró mívest“ bocsátottak Orbay rendelkezésére. Ezek egy hónapig voltak kötelesek ott dolgozni s minden 1. Albany Gy. jelentése Erdélyről, 1564. ápr. 24. — 2. Érd, Orszgv. Emi. II. 302. 1.
