Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában

253

riemzetet három nemzet alkotta: a magyar, a székely és a szász s politikai jogai csak ezeknek voltak. A magyarokat a honfoglaló Töhötöm törzse utódainak tekintették, kiváltságokat élveznek s mind nemesek, közvetlen fejük kezdetben a vajda. A székelység megtartotta ősi szervezetét. János Zsigmond koráig minden székely nemes volt s a legmesszebbre menő kiváltságokat élvezték. A szászoknak az 1224-ik diploma Andreanum értelmében szintén kiváltságaik és széleskörű autonómiájuk volt. Az egyes nemzetek kívánalmait még a hivatalok betöltésénél is tekintetbe vették.

Erdély többi lakóinak középkori szokás szerint úgyszólván semmi joguk sem volt. A köz- és magánjogoknak ilyen egyenlőtlen megosztása mellett természetesen az állampolgársági kötelezettségeket is elsősorban a közjogokat élvezők teljesítették.

A három politikai nemzet mindenike külön közigazgatási testületet képezett s így Erdélyben háromféle közigazgatás volt.

A magyar közigazgatás területén 7 vármegye volt: Belső- Szolnok, Doboka, Kolozs, Fehér, Küküllő, Torda és Hunyad.1 A vármegye élén a fejedelem által kinevezett főispán állott, aki a vármegyei gyűlés által választott alispánnal és négy szolgabiróval intézte a vármegye közigazgatását és igazságszolgáltatását, minthogy akkor még ezek nem voltak szétválasztva. Adó felhajtásban és katonai ügyekben a jegyző segédkezett.

A falu nem volt a mai értelemben vett politikai intézmény, hanem a földesúr fennhatósága alatt állott s a falu bíróját is a földesúr nevezte ki.2

Székelyország közigazgatási szempontból 7 székre volt felosztva : 1. Maros-, 2. Csik-, 3. Sepsi-, 4. Kézdi-, 5. Orbai-, 6. Aranyos-, 7. Udvarhelyszék, utóbbi volt az anyaszék.3 Fiú-székek voltak: Keresztúr, Miklósvár, Kászon, Gyergyó és Szereda. A fiúszékek viszonya az anyaszékhez pontosan nem határozható meg, de egyes fiúszékeknek nem volt kapitányuk, hanem csak székbirájuk és esküdteik.

Székelyország élén a székelyispán (comes Siculorum) ál-1. E. 0. E. I. 85. és Possevino: i. m. Tom. III. 43. 1. — 2. Várady: i. m. 20—23. 1. — 3. Székely Oklevéltár. II. k. 81. I. Szamosközynél: Csík 35, Gyergyó 11, Kászon 4, Sepsi 24, Udvarhely 130, Marosszék 120 faluval. Szamosközy: i. m. II 380—381. 1 Possevino: i. m. 51. 1.