Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
250 állítottak ki. Követeket küldtek a magyar vármegyék, a székely- és szász székek és városok. Ezekhez járultak a főnemesség közül a fejedelem által meghívottak (regalisták).1 A magyarországi Részek megyénként 2—2 követtel képviseltették magukat.2 A székelyek és szászok külön nemzeti gyűléseket is tartottak, melyeken az egyetemes országgyűlésen követendő elveiket állapították meg és a reájuk eső adót is szétosztották. Az országgyűlést a fejedelem hívta össze, megjelölve a meghívóban az országgyűlés tárgyát, helyét és idejét. Az országgyűlés tanácskozási helyéül Gyulafehérvárt kell tekintenünk, de igen gyakran tartanak országgyűlést Tordán, Kolozsváron és a szükséghez képest más helyeken is. Az erdélyi országgyűlésnek nagyon széles jogköre volt. Ez vetette ki az adót s a honvédelemről is ez intézkedett. A közvetlenség oly erősen nyilvánult meg e gyűléseken, hogy az ellen tenni nem igen lehetett. A fejedelemnek mindig arra kellett törekednie, hogy a három nemzetet megnyerje minden ügyben, mert az országgyűlés a bel- és külpolitikai ügyek intézését is nagyrészt kezében tartotta. Nemcsak hozta a törvényeket, hanem azoknak végrehajtását ellenőrizte s befolyását a közélet minden terén, a törvénykezésben, az anyagi és szellemi életben mindenütt érvényesítette s így természetesen a vallásügyben is. Olyan széleskörű jogok ezek, hogy ilyen országgyűlés mellett az erdélyi kiváltságosak János Zsigmond monarchikus uralkodása alatt annyi jogot élvezhettek, mint egy arisztokratikus köztársaság nemesei. Az országgyűlések szelleme mutatja, hogy a fejedelem és a nemzet a haza megvédésében és emelésében egybeforrt. Az országgyűlésen hozott határozatokat a fejedelem szentesítette. Az első országgyűlés, melynek végzéseit János Zsigmond önállóan írta alá, szentesítette, az 1559. jún. 12-iki gyulaféhérvári országgyűlés volt.3 János Zsigmond személyesen nem vett részt az országgyűléseken, hanem javaslatait, előterjesztéseit megbízottai útján 1. Érd. Orszgy. Emi. II. 285. 1. — 2. U. o. 306. !. — 3. Érd. Orszgy. Emi. II. 109. I.
