Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zs. korában
Állami-, anyagi- és társadalmi élet János Zsigmond korában. Némelyek, inkább ötletszerűen azt állítják, hogy János Zsigmond választott magyar király volt s Báthory István lett volna az első erdélyi fejedelem. Az okmányok és tények azt bizonyítják, hogy János Zsigmond uralkodása az erdélyi fejedelemség megalakulásának tulajdonképeni kora. Az erdélyi fejedelemség kialakulása már 1542-ben megkezdődött s 1556-ban Izabellának és János Zsigmondnak Erdélybe való visszajövetelével határozott formát nyert. Az 1556. márc. 8-án tartott szászsebesi országgyűlés ezen határozatával: „ez mái napon, a mi urunk gyermekét, a János király fiát vettük magunk fejedelmül és királyul egyenlő akarattal, kinek az ő méltósága szerint, minden hívséggel, mint urunknak leszünk, vagyunk is“,1 tulajdonképen Erdély fejedelemséggé alakult, melynek rendén a szabadválasztás jogát is gyakorolták és megállapították. A szászsebesi országgyűlés határozatában előfordul a „királyul“ szó is, de ez felfogásunk szerint azt bizonyítja, hogy a választott király cím : „Joannes secundus, dei gratia electus rex Hungáriáé, Dalmatiae, Croatiae etc.“ János, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. választott királya, csak dísz volt, amit János Zsigmond egyébiránt jogosan használt. Szulejman szultán 1566-ban küldött athnáméjában, hogy 1, Er<j. Orszgy. Emi. 1. k- 570. |.