Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond tényleges uralkodása
245 magyar szent korona jogán, viszont Izabella és János Zsigmond is gyakorolták a jogot a tiszántúli részeken s így az is előfordult, hogy egy és ugyanazon birtokot mindkettő más és más személynek adta. A speyeri szerződés ebben a kérdésben rendet teremt, valamint véget vet a Habsburgok és a magyar nemzeti párt között 1540—70-ig tartó harcok következtében keletkezett állandó birtokváltozásoknak. A speyeri szerződésben Erdélynek átengedett területnek gazdasági szempontból is nagy jelentősége van. Innen kapott jövedelme Erdélynek egyenes adó (dica, subsidium), továbbá tized jövedelem, harmincad s a só- és ércbányák jövedelme. János Zsigmond utolsó alkotása, a speyeri szerződés azért nagyjelentőségű, mondhatjuk korszakalkotó Erdély történetében, mert ezzel János Zsigmond lerakta Erdély megerősödésének alapját, hogy később aztán nemcsak Magyarország politikájára tudott döntő befolyást gyakorolni, hanem a kis Erdély az európai politikában is tényező lett.1 János Zsigmond halálát politikai okokból néhány napig eltitkolták. Az udvari személyzet, mintha semmi sem történt volna, úgy végezte napi teendőit. A holttestet rendes ruházatban az ablakhoz vitték, mintha ott kinézne2 és az ő nevében 157E április 1-re Gyulafehérvárra országgyűlést hívtak. „Mikor a temetés napja, május 23-ika3 elérkezett, minden oldalról hatalmas néptömeg gyűlt össze. Minden szomszédos országból jöttek idegen urak és követek úgy, hogy senki sem látott soha ilyen nagy néptömeget egy helyen, együtt ebben a kis Erdélyországban, mint amilyen volt ennél a temetésnél“.1 Rengeteg ember özönlött Gyulafehérvárra, hogy jámbor uruknak az utolsó tiszteletet megadják. A temetés napján Csáky Mihály; „kulccsal kinyitván koporsóját, az jelen levő sok számú uraknak, népeknek és vitézlő seregeknek rendre megmutatta János Zsigmond holttestét." Ezután a testamentumos urak a koporsói bezárták, Csáky kancellár lepecsételte s a török követ jelenlétében tartott országgyűlésen felolvasták a fejedelem végrendeletét s azután egyszerű uni-1. Lukinich: Erdély tér. vált. 132—63. 1. — 2. Bethlen: i. m. Tom, II. p. 210. Szamosközy: I. 116 — 117. és Miles: i. m 136. 1. — 3. Jakab Elek május 24-re teszi. i. m. 278. 1. — 4. Miles: i. m. 137.1. — 5. Berekszói Hagymássy Kristóf levele. Erdélyorszég Tört. Tára. I k. 106. I.
