Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
24 azt akarta, hogy csak a Majláth-féle lázadás lecsendesítése után vigyék a király holttestét Székesfehérvárra. Előbb Dévára s onnan mentek Magyarországra a holttetemmel. Erdély kormányzójává a tanács urak Bornemisza Boldizsárt tették.1 A király végső akarata alapján Fráter György vette gondjaiba a csecsemőt s bár III. Pál pápa megintette Fráter Györgyöt s megtiltotta neki, hogy a nagyváradi béke ellenére a János király fia részére a török pártfogását kérje,2 mégis követeket küldött a portára, hogy a királyfit a szultán oltalmába ajánlják s kérjék tőle, hogy ismerje el János király fiát atyja örököséül, amit a szultán meg is tett. Másfelől Buda várának őrségét megerősítette s Erdélyben Majláth hiveit igyekezett eltántorítani s a maga pártjára vonni. Fráter György helyzete kezdetben Ferdinánddal szemben elég nehéz volt, mert Ferdinánd jól tudott bánni a magyarokkal. Minden valamire való küldöttség tagjaival kezet fogott s a főurak kapzsisága és a szász városok kiváltságai ellen küzdő nemesség is védőjét látta benne. A jobbágyokért is tett tőle telhetőleg valamit s így intézkedésével maga is hozzájárult ahhoz, hogy a Habsburgok uralma Magyarországon megszilárdult. Bár a nagyváradi béke tiltotta, hogy az átpártolókat bármelyik fél is elfogadja, de azért Ferdinánd 1540. jan. 13-án így ír főkapitányának, Serédi Gáspárnak: „Nincs ellenünkre, hogy ha némely Jánospártiról észrevetted, hogy nekünk önként akarnak meghódolni, vagy akiket te arra valóknak tartasz, azokkal tárgyalj és megállapodásra jöjj“. Amíg János király élt, addig nem volt baj, de halála után Serédi buzgólkodására, anyagias okból, vagy sértett hiúságból az északkeleti vidéken több megyés főispán tért át Ferdinándhoz, köztük Perényi Péter is, aki pedig arra volt kiszemelve, hogy János árvája mellett kormányzó legyen.3 így Ferdinánd az északkeleti vidéken és a Dunántúl nagyobb területeket nyert az átpártolásokkal, mint harcaival. Mikor Ferdinánd János király haláláról értesült, anélkül, hogy teljesítette volna Izabellával és fiával szemben kötelezettségét, mindjárt átakarta venni a János király birtokában levő részeket, majd kifejezte részvétét Izabellának s arról is tudósí-1. Érd. Orszgy. Emi. 1.6.1. — 2. Fráter György levelezése. Róma, 1540. okt. 3. Közli: Károlyi Árpád. Történelmi Tér. 1878. 246—47.1. — 3. Lukinich : i. m. 18—19. 1.
