Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond tényleges uralkodása
220 sunk következhetne; hanem egyenlő akarattal választanánk fejedelmet magunknak, miképen ezt Őfelsége az hatalmas török császárnál is megnyerte volna, és nagy költségével ez választásrúl levelet is szerzett volna“.1 János Zsigmond végrendeletének a végrehajtásával négy hűséges emberét bízta meg: Csáky Mihály kancellárt, Hagymássy Kristóf váradi kapitányt, Nisowski Szaniszlót és Békés Gáspár főkomornyikját. A rendek érezve, hogy az egység a kicsiny birodalmakat is megerősíti, de az egyenetlenség a nagyokat is tönkreteszi, határozzák, hogy Őfelsége kívánsága szerint a végrendeletet a maga egészében mindnyájan megtartják. A fejedelem által megjelölt négy végrendeleti végrehajtón kívül a három nemzetből és a fejedelem magyarországi hívei közül megválasztanak még egy-egy végrehajtót és pedig Telegdi Miklóst, Bornemissza Farkast, Andrási Mártont és Miles Simon szebeni polgármestert, hivatali évének letelte utáni időre, utódát. Ezután Őfelsége kapitányai, udvari népe és az összes tisztviselők a rendekkel együtt megesküdtek az atya mindenható Istenre, hogy mindnyájan egységesen az ország megmaradásáért munkálkodnak s ha Őfelsége meghalna, közös akarattal választanak maguknak fejedelmet; a fejedelem végrendeletét megtartják, adományait továbbra is érvényben hagyják. Akit Őfelsége magvaszakadása után fejedelemnek megválasztanak, azt is kötelezik az eskü alatt Ígértek megtartására s arra, hogy senkit, sem személyében, sem jószágában nem bánt azért, hogy Őfelségéhez hűséges volt. Akik a három nemzetből ezen a gyűlésen nem jelentek meg, nemesek, főnépek, lófejek, szászok, azok is mind köteleztetnek a fennti eskütételre, akik pedig vonakodnának azt megtenni, azok örök hitetlenségnek poenájával büntettessenek meg. A gyűlés után János Zsigmond futárt küldött Konstantinápolyba, hogy az ottani követet, Erdélyi Sebestyént értesítse az Erdélyben történtekről, de már ekkor elhatározta azt is, hogy Békés Gáspárt küldi majd a portára, hogy a szultánnál a végrendeleti végrehajtók megerősítését kieszközölje.2 János Zsigmond betegeskedése idején Békés Gáspár J. Érd. Orszgy. Emi. II. 335. - 2. U, o. 263-65. és 330-38. 1.
