Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond tényleges uralkodása
208 1. Felséged által biztosított nemesi szabadságunkat és annak kicsiny jövedelmét Felséged tiszttartói el akarják venni. 2. Jobbágyainkat s azok szolgálatát el akarják venni s őket vármunkára kényszerítik. 3. A makkos erdőkön levő disznókból ne vegyenek tizedet, mert azt már malac korában megfizették a disznók után. 4. A mi kevés földünkön lakók házához szántóföldet és szénafüvet szakasztasson. 5. Kérik, hogy az országgyűlés idejére a község a székely nemzetnek is adjon költséget, mint ahogyan a nemesek és szász uramék is kapnak. 6. Az özvegyek akkor, ha árváik kicsinyek, ne legyenek kötelesek katonát állítani mindaddig, míg az Úr Isten az árvákat fel nem neveli. 7. Öregek és betegek hadi szolgálataival szemben a fejedelem legyen kegyelmes. 8. Ne legyen megtiltva, hogyha két peres fél közös akarattal, bízva a főember vagy közember lelkiismeretességében, azokat kérhesse fel bíráskodásra. 9. Kevés földünknek lakói oltalmaztassanak meg a felette nagy dézmáltatástól. 10. Felséged kapitányai, főemberek és lófők örökségét ne foglalják el. 11. Vannak olyan lófők, kiket szegénységük miatt a község közé osztottak be s ilyenektől lófőségi szolgálatot is követelnek, továbbá várszolgélatra is kötelezik. 12. A tiszttartók a lófőkkel leveleket hordoztatnak. 13. Kérik, hogy a mustrálás ne legyen túl szigorú. 14. Két lófő közötti viszályban a fejedelem tartson törvényt.1 A magyar nemesek, a szászok a maguk részéről is felkarolták a székely főnépek és lófők folyamodását s kérték a fejedelmet, hogy tegyen megkülönböztetést közöttük és akik vétettek, bűnhődjenek, de ne nyomorogjanak azokkal együtt azok, kik Felségedhez hűek és ezek részére kegyelmet kérnek.2 János Zsigmond a székely főnépek és lófők folyamodására válaszát azonnal megadta. Miután az előző két év hadviselésében saját szemével meggyőződött a székelyek hűséges szolgálatáról, ezért hajlandó a kegyelmességre. Azonban tekintettel arra, hogy az 1562. június 20-án alkotott végzéseket országgyűlésen hozta az összes rendek jelenlétében, úgy kegyelmességét is akkor fogja megmutatni, mikor az országos rendek újra összejönnek országgyűlésre. Ezt várja be a székelység „csendes szívvel“, türelemmel.8 1. Székely Oklevéltár. 11. k. 186—89. 1. — 2. Érd. Orszgy. Emi. II. k. 315. 1. - 3. Székely Oklevéltár. 11. k. 189-190. 1.
