Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond tényleges uralkodása

194 kezdje meg a hadjáratot János Zsigmond ellen. Ez találkozott Schwendi és vezértársai törekvésével, mert ők is gyors táma­dást ajánlottak. Miksa közben beküldötte az adót a portára s míg Kons­tantinápolyban a diplomáciai kar arról vitatkozott, hogy kié le­gyen Szatmár és Nagybánya, addig Schwendi 1565. január 1-én Eperjesre indult s ott Báthoryval egyetértve összehívták a főbb vezéreket s arról tanácskoztak, hogy Szerencs vagy Tokaj os­tromával kezdjék meg a hadjáratot. Balassa Szerencset akarta előbb kiostromolni, Báthory András ellenben azt javasolta, hogy először Tokajt kell megtámadni. Schwendi Báthory András ja­vaslatát fogadta el, ami helyesebb is volt, nem csak stratégiai szempontból, hanem azért is, mert világhírű bortermelése kö­vetkeztében Tokaj már a XVI. században gazdasági szempont­ból is jelentékeny központi terület volt. János Zsigmond még nem is volt készen a hadviselésre, de a nagy hideg miatt amúgy sem tudott volna elindulni. Miksa csapatai először 1565. február 3-án Tokaj városát kerítették hatalmukba,1 ami nagy előny volt a császári katonákra, mert a téli időben meleg hajlékhoz és kitűnő borhoz jutottak. A város elfoglalása után Schwendiék hozzá kezdtek a vár ostromához. Az első támadás sikertelensége nem csüggesztette el a vezéreket. Előbb szétrombolták a földmüvekből álló külső erődítést s újabb támadást intéztek a vár ellen. Mindkét fél részéről csodálatos kitarlással harcoltak, de újabb, pihent csá­szári csapatok nyomása alatt kénytelenek voltak a várbeliek visszavonulni a belső, téglából készült várba. Közben Némethy, ismerve a helyzet tarthatatlanságát, al­kudozni kezdett, de Schwendi a fegyverszünetet megtagadta. Február 10.-én este, midőn a derék Némethy az őrtoronyban katonáit buzdította, az ellenséges golyótól találva, hősiesen el­esett. Amint Borsos Sebestyén írta krónikájában :2 „A jó Né­methy Ferencnek ott történék halála“, ami a vár elvesztésénél is nagyobb veszteség volt János Zsigmondra. A kiváló vezérüktől megfosztott őrség alkudozni kezdett s szabad elvonulás mellett az őrség a halottakkal tele levő Tokaj 1. Két magyar krónika. Tört. Tár. 1891. 70. 1 — 2. Érd. Tört. Adatok. 1. k. 22. 1. és Sárospataki Magyar Krónika. Magy. Tört. Tár. 1857. IV. k. 51. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents