Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond tényleges uralkodása
188 len meglepetéssel való elfoglalása 1564. szept. 3 án éjjel történt.1 Balassa Menyhértnek a várban felhalmozott kincsei, tízezer font ezüst, sok arany, számtalan ékszer s edények, továbbá felesége, egy kis fia és egy leánya Báthory kezébe jutottak. Báthory megengedte, hogy Balassáné egyik szolgája Balassához menjen s neki jelentse, hogy az asszony és gyermekei biztonságban vannak,1 2 akiket egyébiránt Báthory szabadon akart engedni, azzal a feltétellel, hogy Balassa Nagybánya, Szinyér és Kovászó várakat adja vissza.3 Bécsben megdöbbentek, mikor híre érkezett, hogy Szatmár is János Zsigmond hatalma alá került, mert ezzel veszélyeztetve látták Miksának uralmát az Északkeleti-Felvidéken. Kezdetben az állhatatlan Balassára gyanakodtak, hogy talán megint visszapártolt az erdélyi fejedelemhez.4 A magyar tanácsosok is úgy találták, hogy Szatmár elfoglalása Miksa birodalmára nagy kárt jelent, mert ettől függ a többi helyek sorsa. Ez a hely az ő tizenhárom megyéjével egyetemben hatalmasabb, mint Miksának egész dunántúli birodalma. Ha tehát ezeket János Zsigmond elfoglalja és ha még a török is segíti, félő, hogy Őfelsége birtoka föl Kassáig a János Zsigmond hatalmába kerül. Panasz levelet kell tehát írni a portára s a haderőt erősen gyarapítani.5 Miksa lelkületileg iszonyodott a háborútól, hanem azért most már erősen készülődött, de nem mert kihívóan fellépni a törökkel szemben, hanem egyelőre bejelentette az esetet a portán s kérte a szultánt, hogy rabszolgájával (Mancipium) adassa vissza a tőle elfoglalt Szatmár várát.6 Azonkívül Miksa Zsigmond Ágost lengyel királyt is megkérte, hogy lépjen közbe és szólítsa fel János Zsigmondot a sérelmek orvoslására, amit ez meg is tett, de kevés eredménnyel, mert János Zsigmond már megunta a diplomácia szócsatározást s 1564. szept. 22-re Ko-1. Zay leveléből. 1564. szept. 4. Bécsi áll. levélt. Hungarica. Egykorú fogalmazvány. Zasius szept. 1-re teszi az elfoglalást. Tört. Tár. 1878. 474. 1. — 2. Zay fennt id. levele. — 3. Borsos S. krónikája, i. h. 1. 22. 1., továbbá: Bethlen: i. m. T. II. p. 39—40. Forgách: i. m. p. 341—42. Istvánfi : i. m. 498—99. 1. Verancsics: ö. m. II. 108. 1. Érd. Orszgy. Emi. II 239—240. 1. — 4. Zasius lev. 1564.- szept. 24. Tört. Tár. 1878. 474. 1. — 5. Opinio consiliariorum in negotio. Szatmár, 1564. szept. 18. Bécsi áll. levélt. Hungarica. Fogalmazvány. — 6. Zasius levele. Tört. Tér. 1878. 475. 1.
