Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond tényleges uralkodása

Hogy Ferdinánd és János Zsigmond között a békealku­dozások olyan kevés eredményt tudtak felmutatni, abban nagy része volt Balassa Menyhértnek, aki Nagybánya, Szatmár és Tasnád váraiból a János Zsigmondhoz tartozó területeken bár­mikor garázdálkodhatott. Balassa alakja akkor még egy eleven típusa volt a megjutalmazott árulásnak, ami erkölcsileg rom­boló hatást gyakorolt állandóan János Zsigmond híveire. János Zsigmond jól tudta, hogy országában addig teljes nyugalom nem lesz, amíg Balassa az ő joghatósága alá tar­tozó vidéken, váraiból híveit nyugtalanítja. Arra nem számítha­tott, hogy akár Ferdinánddal, akár Miksával olyan szerződést tud kötni, amely Balassával szemben is neki elégtételt adjon, ezért bár többször megkísérelte a tárgyalásokat, engedményeket is tett, de azért az alkudozások alatt is titokban mindig arra gondolt, hogy a töröktől engedményt és segítséget szerez a tőle elszakított területek visszahódítására. 1563-ban újabb követelé­seivel azért szakította meg a tárgyalást, mert támogatást remélt a szultántól. 1564-ben már tényleg kitört a háború újra a két fél kö­zött. Zay és Balassa a János Zsigmond birtokain erőszakos­kodtak, míg János Zsigmond emberei közül Némethy tokaji ka­pitány és Hagymássy Kristóf terjeszkedtek az ellenség rovására. Különösen erősségeket emeltek és romboltak le, de a gyula­­fehérvári és bécsi udvarok úgy viselkedtek, mintha nem is tud­nának az ellenségeskedésről. János Zsigmond 1564. aug. 15-én már utasítást adott Hagymássy Kristófnak, hogy Balassa Meny­hért és Zay mozgolódásainak megfékezésére mozgósítsa a csa­patokat,1 de azért még 1564. augusztusában erőlködtek a mind egyre jobban távolodó békesség létrehozásán. A lengyel király is, követe utján, sürgette Miksát, hogy János Zsigmond ügye végre elintéztessék. Miksa erre, a hozzá nem illő képmutatással azt felelte, hogy az ügy elintézése sem rajta, sem Ferdinándon nem múlt, hanem egyedül János Zsigmondon. Mihelyt ő, mind a meghódolást (subiectionem, alávetettséget) kinyilvánítja, mind az erdélyi trónutódlásba beleegyezik, meg van oldva a kérdés. Várták ebben az időben János Zsigmond követének, Kendy Sándornak a megérkezését, de ha ő sem hozná a fejedelem 1. János Zs. az ugocsamegyeieknek. 1564. aug. 15. U. o. Egyid. másolat.

Next

/
Thumbnails
Contents