Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond tényleges uralkodása
mm naszos folyamodást nyújtottak be a fejedelemhez. A csik-széki székelység kérte János Zsigmondot, hogy szüntesse meg azokat a zsarolásokat és törvénytelenségeket, amiket velük szemben a főnépek és fejedelmi tisztviselők elkövetnek. A rovó, ha a szegény ember azonnal nem tud fizetni, marhácskáját mindjárt elveszi. Megtörtént, hogy a szegény egyszer kifizette már tartozását s azt másodszor is követelték rajta. Vetéseikre, szénafüveikre hajtják a barmokat. A dézmaszedők ötből egy felet, de már hétből egyet vesznek s esztendőig ott tartják a gazdánál a dézmált állatot. Ha meg akarják a dézmát váltani, akkor nem a törvényes összeget, hanem annak kétszeresét veszik. Nem csoda, ha az amúgyis sovány földön küzködő székely nemzet elnyomott osztálya sehogy sem tudott belenyugodni a változott viszonyokba s később is sokszor megpróbálta visszaszerezni régi szabadságát. János Zsigmond is jól tudta, hogy a székelység csak látszólagosan nyugodott bele a segesvári országgyűlés határozatába s ezért fékentartásukra Székely- Udvarhelyen a barátok klastromát átalakíttatta várrá és ennek a „Székely Támad“ nevet adták.1 II. A másik vár „Székely Bánja“ Várhelyen volt2 s ennek keletkezését is szintén erre az időre teszik.3 Ezeknek a váraknak különben az is volt a hivatásuk, hogy a moldovai becsapások ellen védelmül szolgáljanak.4 E várak kapitányává Pekri Gábort tették. Így záródott le a székelyek lázadása, amely nem volt öntudatos szabadság küzdelem. Az adófizetés elleni lázadások nem voltak jogosak, de a székelyek nem akarták megérteni az ország magasabb gazdasági és államháztartási érdekeit. János Zsigmond a székely kérdést szigorúan, de igazságosan oldotta meg. Aki uralkodásra van hivatva, annak tudnia kell parancsolni. A főbűnösök kivégzése mutatja János Zsigmond-1. Borsos S.: Krónikája. I. k. 20 1. A Székely Krónika. Tört. Tár. 1880. évf. 642. 1. A „Székely Támad“ várának romjai felett épült fel Székelyudvarhelyen 1871-ben az állami főreáliskola. Az észak-nyugati bástyán ma is látszik János Zsigmond címerének maradványa, de a János Zsigmond iránti hűségre buzdító szavak (lásd: Jakab—Szádeczky: Udvarhely vármegye története. 265. 1.) már lekoptak. — 2. Bethlen : i. m. Tom. II. p. 23. Hoc est Siculorum dolor. — 3. Szilágyi: Erdélyorsz. Tört. 348. 1. — 4. Érd. Orszgy. Emi, II. 149-154. és 202-208. 1. 151
