Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)
János Zsigmond Izabella gyámsága alatt
16 torba akart vonulni s nem teljesítette azt a feladatot, ami reá várt a törökkel szemben, pedig Szulejman mihelyt értesült a nagyváradi békéről, tüstént elhatározta, hogy Magyarországot végleg meghódítja.1 Az erdélyiek aggódtak Szulejman fenyegetéséért és János segítséget kért Ferdinándtól, mert ragaszkodott a nagyváradi békéhez, bár többen tolmácsolták neki, hogy béküljön ki a törökkel. Ferdinánd tett is némi intézkedést a nagyváradi béke szellemében s küldött Szulejman ellen 2000 harcost Erdély esetleges védelmére. A szultán azonban nem jött Erdély ellen, hanem a Ferdinándhoz pártolt Rare§ Péter moldovai vajdát büntette meg s űzte el trónjáról. A helyzet azonban igazolta János előtt, hogy sem V. Károly, sem Ferdinánd nem rendelkeznek kellő erővel arra, hogy a törökkel a harcot felvegyék s ezért a magyar nemzeti eszmét védők arra határozták el magukat, hogy szövetséget kötnek a törökkel s hogy Jánosnak örököse lehessen, ő is elhatározta az események hatása alatt, hogy megnősül,2 amit annál is inkább megtehetett, mert már 1531-ben felvetődött az a terv, hogy János vegye nőül Zsigmond lengyel királynak, Izabella nevű leányát.3 „Nem nagy kedve volt házasodni1, de Martinuzi érvelése után János király belátta, hogy a házasság mind Magyarországnak, mind a Szapolyai családnak igen fontos érdeke s megkérte Izabella lengyel hercegnő kezét, aki 1519. jan. 18-án született. Atyja a Jagelló családból származó Zsigmond,5 kiben Nagy Lajos leánya, Hedvig révén magyar királyi vér is volt. Anyja a Sforza családból származó Bona, aki olaszos könnyüvérüséget vitt a lengyel udvarba s ilyen légkörben nőtt fel Izabella. Bájos, szép, megnyerő modorú, ünnepelt hercegnő volt, de mint a királyi udvarokban szokásos, ő sem választhatott férjet magának, mert Lengyelország politikája, melynek célja a Habsburgok és törökök ellensúlyozása, azt kívánta, hogy Magyarország felé forduljon. A már szürkülő János király könnyen meg is kapta a gyönyörű hajadont, mert Lengyelország is azon volt, hogy a lengyel—magyar barátságot mélyítse. Az ország nehéz hely1. Acsády i. m. 128. 1. — 2. Dr. Lukinich Imre : Erdély területi változásai 1541—1711. Budapest, 1918. 7. 1. — 3. Acsády i. m. 130. 1. — 4. Veress Endre: Izabella királyné 1519—1559. Magyar Történeti életrajzok. 1901. évi. 25. 1. — 5. Zsigmond első felesége Szapolyai Borbála volt, aki 1519-ben halt el. így a lengyel király Jánosnak tulajdonképen sógora volt.