Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond tényleges uralkodása

egész cselszövést Balassa Menyhért vezette, titkára, Literáti József által,1 * III. de komolyabb eredményt nem tudlak elérni, mert az erdélyiek csaknem a maguk egész tömegében hűségesen kitartottak nemzeti fejedelmük mellett. A veszélyből közvetlen ez által szabadult meg János Zsigmond, hogy a budai és temesvári basák elindultak támogatására s erről Ferdinánd értesülve, nem mert Erdélybe a felkelők támogatására segítséget küldeni, nehogy veszélyeztesse a portával kötendő béke lehetőségét.2

Forgách szerint3 János Zsigmondon a hadadi veszteség miatt annyira erőt vett a félelem s úgy elkeseredett, hogy a lengyelek és Csáky Mihály tanácsára Lengyelországba akart menni s csak Báthory István és Kristóf beszélték le erről. Kővári meg azt írja, hogy a fejedelem már befogatott s menekült volna, ha elébe áll a kocsi.4 Ma már tudjuk, hogy ezek a mesék birodalmába tartoznak, mert János Zsigmond Erdély elhagyására nem is gondolt, mert az ütközet jelentőségéről Báthory levélben értesítette a fejedelmet s arról, hogy a csata nem az ellenség hősiessége, hanem Némethy „ügyetlensége miatt“ veszett el.5 Arra még kevésbbé gondolt János Zsigmond, hogy Erdélyt a töröknek adja át, hanem kereste a kibontakozás útját.

Az erdélyiek hadadi nagy vereségét Némethy vakmerőségén kívül az is okozta, hogy a segítséget hozó temesvári és budai basák késlekedtek. Mikor azonban János Zsigmond fegyverszünetei kért, akkor már közeledtek a török segítő csapatok. A budai basa megmozdult, mert János Zsigmond követei: Baky Pál, Bornemisza Farkas és Nagy Máté állítólag 20.000 forintot is vittek a basának.6 A budai basa a mezei hadakat leszámítva, mintegy 30.000 emberrel 1562. márc. 16-án átkelt a Tiszán ; Szolnok táján három, Fegyverneknél két csapat időzöttnagyon lassan mozgott, mert várta az erdélyieket és a temesvári basát,7 aki 2000 emberével csakhamar meg is érkezett

1. Zay levele Miksához. 1562. mérc. 30. Óvári. U. o. Eredeti. — 2. Lukinich: Érd. tér. vált. 103—104. I. és Lukinich : Az északkeleti várháborúk tört.

105. 1. — 3. Forgách: i. m. o. 287. és Istvánfi: i. m. 465. 1. — 4. Kővári: i. m.

III. k. 171. 1. — 5. Veress E.: A történetíró Báthori István király. Erdélyi Múzeum. 1933. évf. 382. 1. — 6. Az egri püspök (Verancsics) levele Miksához. 1562. márc. 14. Eger. Bécsi áll. levéltár, Hungaricp. Eredeti. — 7. U, a, 1562. márc. 16, U. o- Eredeti.

135