Pozsonyi Szentmártoni Kálmán: János Zsigmond erdélyi fejedelem élet- és jellemrajza (Székelykeresztúr, 1934)

János Zsigmond Izabella gyámsága alatt

metnek nevezett párt, a helyzettel megalkuva, idegent is szíve­sen látott a magyar trónon, különösen, ha saját célját elérhette. Mindkét párt törvényes alapra hivatkozva, megválasztotta je­löltjét, az előbbi Szapolyai Jánost a népszerű erdélyi vajdát, a másik Habsburg Ferdinándot. Utóbbit azért, mert remélték, hogy bátyja, a hatalmas Károly császár, Magyarországot a török el­len meg fogja védelmezni. Az új-kor elején a Habsburgok szerencsés házasságaik révén világbirodalmat alkottak. E nagyhatalmú túlsúly ellen megalakul a legellentétesebb elemekből az egyetemes történe­lem első politikai szövetsége (Cognacban 1527-ben). E szövet­ség tagjai: I. Ferenc francia király (a legkeresztényebb király), kinek birodalmát a Habsburgok minden oldalról fenyegették, a kereszténység feje, a pápa s a keresztények legnagyobb ellen­sége Szulejman szultán. A cognac-i ligába Szapolyai János is belépett. Ezt azonban ne tekintsük világtörténeti szerepnek, hanem annak, hogy az európai diplomácia törekvése a Habs­burgok elleni küzdelemben megegyezett a magyar nemzeti tö­rekvésekkel. Magyarországnak I. Ferdinánd kezén levő részét szintén Habsburg birtoknak tekintették s Szulejman mint ilyent kezdte meghódítani Magyarországot. A törököt tehát Ferdinánd hozta a nyakunkra, mert Szulejman politikája a Habsburgok ellen irányult s Magyarország meghódítása csak másodrangú kér­dés volt.1 Szapolyai János, kit a nemzeti lelkesedés emelt trónra, asszonyos hangú, szelíd lelkű ember volt, amiért „Katalin ki­rálynak“ is gúnyolták. Inkább a béke embere volt s lelkileg valósággal irtózott kezdetben attól, hogy a törökkel kössön szö­vetséget, de később megveretve, párthiveitől elhagyatva, mikor látta, hogy Nyugatról nem kap segítséget a török ellen s hogy minden el van veszve, végső elkeseredésében Ferdinánd a tö­rök karjaiba hajtotta. Szulejman szultán elismerte őt Magyar­­ország független királyának s Ígérte, hogy ellenségei ellen meg­védi. A Habsburgok alaptalanul elterjesztették János királyról, hogy törökké lett, török módra él, öltözködik s mivel voltak, akik e hazugságot esküvel bizonyították a pápa, V. Károly óhaj­1, Beöthy Á.: A magyar államiság fejlődése. 293. 1. 14

Next

/
Thumbnails
Contents