Kovács Sándor - Molnár B. Lehel (szerk.): Boros György unitárius püspök naplója 1926-1941 - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 1. (Kolozsvár, 2001)
Boros György életrajza
A nehézségek ellenére egyházunk Boros Györggyel az élen küzdött a megmaradásért. Új templomokat és imaházakat szentelt fel: Brassóban, Nagyváradon, Segesváron, Marosvásárhelyen, Petrozsényban, Lupényban, Erzsébetvároson, Nagytereimben, Mészkőn stb. Boros Györgynek egyházunk képviseletében tett külföldi útjai közül csak a legelsőt említjük meg. Az Amerikai Unitárius Társulat fennállásának 75. évfordulóján, 1900 májusában Bostonban nemzetközi tanácskozással egybekötött ünnepséget rendezett, amelyen Boros György is részt vett. Elutazása előtt egy indítványt juttatott el Angliába, hogy onnan majd továbbítsák Amerikába, és ebben az állt, hogy „célszerű lenne egy nemzetközi bizottság szervezése a szabadelvű vallásos eszmék ápolására”22. Ez az indítvány nem jutott el időben Amerikába, mégis amikor Boros Bostonba érkezett, az ünnepség tárgysorozatában csaknem legelőször azt vette észre, hogy lesz egy olyan gyűlés is, amelyen az „Unitárius és más szabadelvű keresztények nemzetközi conjerenáája” megszervezéséről fognak tárgyalni. Kiderült, hogy a tárgysorozatnak ez a pontja Eliot A. Sámueltől, a Társulat titkárától származik. Boros ekkor megmutatta a magával hozott hasonló indítványát, s amint visszaemlékezéseiben írja: „Eliot rendkívül meg volt lepve s több percig együtt örvendeztünk, hogy ily érdekesen összetalálkoztunk”23. Minden kétséget kizárólag az Unitárius Világszövetségnek megalapítása egyöntetű akarattal Eliot A. Sámuel és Boros György nevéhez fűződik. Amerikai útjáról tett jelentésében Boros az elért eredményei közül kiemelte azt is, hogy a Massachusetts-i Harvard Egyetem a „doctor honoris causa” címmel tüntette ki, sokoldalú egyházi tevékenysége és az amerikai unitáriusokkal fenntartott kapcsolata jutalmául. Boros György egyháztársadalmi munkássága azzal kezdődött, hogy a vezető unitárius emberek körében mozgalmat indított el, amely elősegítette a hivatalos egyházi közigazgatási élet mellett egy belső egyházi egyesület létrehozását. Ennek az volt a célja, hogy a rohamosan teret hódító materializmust mérsékelje, a családok körében pedig terjessze és tudatosítsa az unitárius vallást, annak hitelveit, és eloszlassa azokat a rosszakaratú ítéleteket, amelyekkel egyházunkat illették. így jött létre 1885-ben a központi Dávid Ferenc Egylet, amelynek első elnöke Brassai Sámuel volt. Később az egyházkörökben hasonló néven fiókegyletek alakultak. Az egylet vezetősége tudatában volt annak, hogy a sajtó milyen hatalmat jelent az egyház és hívei közötti kapcsolat fenntartásában. Ennek érdekében létrehozták önálló havi lapjukat, az Unitárius Közlönyt, amelyet megjelenésétől, 1888-tól Boros György szerkesztett 1924-ig. 18
