Józan Miklós: A fejedelem és papja (Budapest, 1940)

lelkiismereti szabadságnak?!... Unitárius és Magyar: ez a kettő együtt jár. Ezt bizonyítja az 1568-iki tordai országgyűlésnek fenkölt határozata, mely a hit dolgában semmi kényszerítést nem tűr s megadja a prédikátornak azt a jogot, hogy legjobb tudása szerint szabadon hirdethesse Istennek igéjét, mert „a hit Isten ajándékaEzzel a nemeslelkű határozattal a kis Erdély, az unitárius vallás és egyház ősi hazája, megelőzte az egész világot. Eleget tett az apostoli intelemnek: „Mindeneket megpróbáljatok, és ami jó, azt megtartsátok!” — Ezt bizonyítja a pozsonyi 1848. évi XX. te. legelső pontja, amely röviden ennyit mond az erdélyi Unió betetőzése gyanánt: „Az unitária vallás — hevett vallás” (recepta Religio). Tehát éppen annyi joga van egyházközségeket szervezni, templomot építeni, iskolákat alapítani, magát önkormányzat (autonómia) útján igazgatni, mint a többi keresztény felekezeteknek. Arról meg azután ne is legyen szó, hogy vájjon — ha csakugyan keresztények az unitáriusok — jogot formálhatnak-é a protestáns nevezetre . . . Ugyan, kérem szeretettel, ne játszunk a szavakkal! Hiszen az unitárius keresztény vallás a dogmatikus protestáns hittel szemben is — protestál, amikor az ISTENEGYSÉG örökre szóló, magasztos eszméjét vallja a misztikus szentháromsággal szemben ... A protestánsok protestánsa! A felvilágosult kereszténység harcos előcsapatja, amely ma már nem leli kedvét a végnélküli, terméketlen hitvitákban, hanem utat és módot óhajt nyújtani mindazoknak, akik hívő lélekkel áhítoznak, vallásos alapon, egy minden idők számára érvényes krisztusi életelv (princípium) után, — hogy azt az ő históriai keretében megtalálják. Nem ő alkalmazkodik a kerethez; hanem a keretnek kell időről-időre tágulnia, amint azt a haladó idő és a fejlődő korszellem magával hozza. Ezzel, természetesen, az unitárius vallás önként le— 43 —