Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból
fogdába. Itt - mint sok más társára - kimondták a halálos ítéletet, mint az összeesküvés részesére. Ezt utóbb a császár „holtigtartó vasbani áristomra változtatta”, és elvitték a hírhedt josefstadti börtönbe. Császári amnesztiával szabadult hat évi raboskodás után 1857-ben. Elhunyt édesapja örökébe választotta meg lelkészének a bözödi gyülekezet, s ezt a hivatását 1873-ig gyakorolta, amikor a börtönben kapott szívbaja miatt le kellett mondjon állásáról. 1886. január 19-én hunyt el.101 Síremléke után érdeklődve, Benedek Mihály jelenlegi bözödi unitárius lelkész szerint porai ott pihennek az ún. „Úri temető” néhány porladó, feliratában már nem olvasható sírkövének egyike alatt. Úgy érezzük, hogy ebben a kötetben úgy áldozhatunk méltó módon az ő emlékének, ha közreadjuk a Fogsági emlékek című egyetlen írását, amely a Székely Naptár 1886. évi V. évfolyamának, az 55-57. oldalán látott napvilágot, éppen 112 évvel ezelőtt. Fogsági emlékek I. Sok terhei és unalmasságai vannak a fogságnak. 1852/3-ban vizsgálati fogságunk ideje alatt egy alkalommal kolozsvári ügyvéd Simon Elek, és vásárhelyi jogász Deák Farkassal együtt voltunk Szebenben, ha jól emlékszem, a báró Brukenthal szállodában - melyet akkorra szükségből fogdának fölhasználtak - a Nr. 2-ben. A fogságban még ha hárman vannak is, némelykor megszállja az embert a búslakodás lelke, mi a hallgatásban fejezi ki magát legrendesebben. Egy ilyen állapotunkban a többek között engemet is meglep az úgynevezett morfondírozás lelke. Megszólal Simon Elek, s azt mondja nekem: „te miért vagy olyan bús, miért sóhajtozol annyira, te Arkosi?” „Én bizony, kedves barátom - felelek éppen jelenleg arról gondolkozom, hogy az én fiatfalvi híveim, kedves hallgatóim jelenleg úri szent vacsorával élnek.” Megjegyzendő, hogy ez a beszélgetés éppen akkor volt, amikor az unitáriusok Szt. Mihály napján úri szent vacsorával élnek; - s én nem lehetek közöttök, és velők, hogy ezen papi kötelességemet tehessem. De hát - mondja erre Simon Elek barátom - ti nálatok milyen ez a szertartás, én ilyet soha sem láttam. Megjegyzendő, hogy ő róm. kato-98
