Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból

család eredete és tagjainak rövid életrajza. Bp. 1896. 323.) Daniel Gábor szabadságharc alatti tevékenységéről szólva, idézünk Demeter László új munkájából:

„Az agyagfalvi gyűlés ideje alatt a táborba érkezett sokféle hír között az is elterjedt, hogy a fegyverkező szászok a magyarhermányi vasgyárban ágyúkat öntöttek.

Máthé János, a bodvaji (magyarhermányi) ágyúöntés történetének legkiválóbb ismerője erről így ír:

»Honnan, kitől származott a haragot kiváltó hír - nem tudható a tüstént kihallgatott hermányi katonáknak nem volt tudomásuk a szászok bodvaji járásáról. Az elnökség részéről Háromszék vezérférfia, Berde Mózes azonnal intézkedett, hogy a komolynak tűnő hír végére járjanak. Felmentette a vargyasi Daniel Gábor bardóczszéki királybíró kormánybiztost a táborbaszállás alól, megbízta, hogy térjen vissza és kutassa át a hermányi gyárat, s ha titokban, idegen rendelésre öntött ágyúkat, vagy más hadifelszerelést talál, kobozza el, ha pedig a hír valótlannak bizonyul és a gyárnál vállalnák, hogy ágyúkat tudnának önteni, a székely sereg számára rendeljen ágyúkat.«

Daniel Gábor emlékiratában egyedülállóan írja le a bodvaji hámorban nemsokára kezdődő ágyúöntések előzményeit. Az ő küldetésével lépett elé Gábor Áron is a háromszéki önvédelmi harc vezető személyiségei sorába. így ír: »A gyűlésről hazamenve siettem megbízatásomban eljárni. Magam mellé vettem a vargyasi Gyertyánfy Jánost és néhány honnmaradt értelmes székely katonát, felmentünk a magyarhermányi Zakariás gazdag örmény tulajdonát képező vasgyárhoz. A gyárvezetőnek [nagybaconi Bardotz László - Máthé] kijelentettem jövetelünk célját. Minekutána ágyút nem láttam, és a gyárvezető állította, hogy nem is öntetett, szükségesnek találtam a gyár helyiségeit kikutatni, hátha valamelyik zugában meg lehetne találni. Embereimet kisebb csapatokra osztottam, és megbíztam a gyár különböző részeinek az átkutatásával, figyelmeztetvén arra, hogy ne nyúljanak egy darab vashoz se, mert nekünk feladatunk csakis a hír aszerinti ágyúk utáni kutatásunk. Már csak ezen puszta hír is ellenszenvet keltett a gyár iránt, másfelől ismertem a vas iránti előszeretetüket, nem volt felesleges az intés - ritka volt a vaspántos szekér, hanem csak fakó -88