Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból
alezredese. Mint aki csatlakozott a honvédhadsereghez, résztvevője volt az erdélyi harcoknak. Egyesek szerint a csata áldozata lett, mások szerint betegségébe halt bele Marosvásárhelyen 1848. november 19- én. Kriza Sándor negyvennyolcas hadnagy helybeli unitárius lelkész volt. A nagyajtai temetőben látható sírkövét e sorok írója örökítette meg. Sírfelirata, melyet 1975-ben még olvasni lehetett így hangzik: „Unitárius pap Kriza Sándor 1828-1866. Az 1848-9 évi szabadságharcban hőn küzdött a haza szabadságáért és apja halála után 43 évig viselte a papi hivatalt.”71 Péterfi Sándor 1848-49-i honvéd-huszárszázados 1824. nov. 18-án született Nagyajtán, unitárius székely birtokos családból. Iskolát itt, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen végzett. Önkéntesen lépett be a szabadságharcba, Gál Sándor székely ezredében teljesített szolgálatot. A harcot az Anyaország területén kezdte, részt vett a schwecháti majd a morvái ütközetekben. Bem vezetése alatt tért vissza az erdélyi hadszíntérre. Az első szebeni csata után lett hadnagy. Brassó bevétele után főhadnaggyá léptették elő, utána pedig Borbáth László önkéntes lovascsapatának lett másodkapitánya. A Tömösiszorosnál a kozákok ellen sikeresen küzdött. Róla külön megemlékezik Orbán Balázs nagy művének 194-195. lapján: „... nagyajtai Péterfi Sándor huszárszázados egy szárny huszárral a kozákok közé bevágván, személyesen leterítette a hatmánt a földre, mire a vezért veszített kozákok visszavonultak.” A vihar elülte után Középajtán felesége birtokán telepedett le, gazdálkodott, és a szomszédos Apácán volt községi jegyző, s egy időben dúlóbiztos. Fia volt Péterfi Dénes egykori kolozsvári lelkész és teológiai tanár. 1909. július 18-án hunyt el. Még ebben az esztendőben a Baróton megjelenő Erdővidék nevű újság nekrológot közölt személyéről Benedek Elek tollából. Síremléke a középajtai temetőben ma is áll. Rajta ez a felirat olvasható: Id. Péterfi Sándor / 48-as / honvédhuszárszázados / ny. k. jegyző / szül. 1824-ben megh. 1909-ben / Csendes a halottak sírja / Mert az örökálom bírja. / Csendes itt a nyugalom / Mint magad sírhalom./ Sírját dédunokája, a Középajtán élő Péterfi Sándor és neje Nagy Ágnes, valamint ükunokája Péterfi Sándor ktiküllődombói fungens unitárius lelkész, az élet-82
