Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból
vezetésével Miklósvárra helyezték. A huszárok és a köpeci lakosok lerohanták Ágostonfalvát, és porig égették, az ágostonfalvi románok Köpec elpusztításában vitt (játszott) szerepük miatt. Állítólag a faluból csak a templom maradt épen, a többi porrá égett.” Felsőrákos unitárius népét, egyházát, nagyon megviselhették a bemutatott harci események. Annak ellenére, hogy a falut huzamosabb ideig az ellenséges csapatok megszállva tartották, olyan még ma is élő szájhagyományokkal rendelkezünk, miszerint a nép együttérzett az erdővidéki forradalmi csapatokkal. Egyik bizonyítéka ennek az, hogy az unitárius eklézsia egy 1648-ban készült értékes harangját küldte el olvasztóba, hogy belőle ágyút öntsön Gábor Áron"1, miképpen arról is vannak bizonyítékok, hogy Bardóc fiúszékben és így Felsőrákoson is megszervezték a nemzetőrséget. Ma is ismert a faluban, hogy azt a személyt, akinek szavában, ígéretében nem lehet hinni , akárcsak az álnok Heydte szavaiban, a „Hájti-féle” jelzővel illetik.32 Nagy Sándor könyvéből tudjuk, hogy a szóban forgó császári kapitányt sokszor futásra kényszerítették a szabadságharcos csapatok. ’3 Ezért énekelte róla a nép: „ Három alma meg egy fél, úgy fut Heydte, mint a szél!” Demeter Sándor Gábor Áron Rákosnál című írásában még egy másik kétsorost is közöl: „Híres Heydte kapitány, átugratott a Rikán! ” Ma is él a felsőrákosi nép emlékezetében az az öregektől hallott szájhagyomány, miszerint „1848-ban Gábor Áron feleségével még Felsőrákoson is megfordult, és egy éjszakát töltött a faluban.” Egy másik, a szabadságharccal kapcsolatos helyi hagyományt - „Heydte-maradék” címen - a falu egykori tanítója írt le.'4 Ezt idézzük Demeter László átírásában: „Apám nagyapja, Lőrincz András, aki 1834-ben született, s 1849- ben 15 éves gyermek volt, amikor megjöttek az osztrákok a véczeri csata előtti napon. Megtelepedtek a Sikában, illetve lesátoroztak az iskolákért, nagyraktár és nagyistálló tájékán. A csata napja előtt Heydte tábornoktól parancsot kapott a falu bírója, hogy 24 órán belül adjon át 66
