Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból

telmek származnak. P.o. Egy Lepedus nevű oláh molnár Árkoson, akit közönségesen Lepedősnek hívnak. Iosif Gyurkát Karácsonyfalván Jószívű Gyurkának hívják. Az 1848. forradalom után mennyi ilyen nevetséges nevek származtak a nép ajkán, mikor Heritest, egy durva biztost Herodesnek, Hanbaut egy más nagy kövér biztost Hámbárnak, Gamerát Kamarának, Torvesztert, egy rossz írót Tollvesztőnek, Lichstenstein herceget Likistánnak, Palmerstornt Pálmesternek, Canrobertet Kanróbertnek stb. [nevezték]. Szinte mindenütt a szemé­lyek fő jellegét igen reájok illőleg kifejezték.”26 Datk unitárius lelkészei a szabadságharcot követő időszakban is megkülönböztetett érdeklődést tanúsítottak az 1848—49-i események iránt. Feljegyezték, hogy Kiss Aladár, aki 1892-1898 között volt datki unitárius lelkész, megmentette „a csíkmadarasi állami ágyúöntöde és lőporgyár 1848/49. évre szóló jegyzőkönyveit, melyeket Laborfalván talált meg” s tőle Kanyaró Ferenc kolozsvári gimnáziumi tanár birto­kába kerültek.27 Hogy ez a falu a háromszéki önvédelmi harc idején nem egyszer került az önvédelmi csapatok fennhatósága alá, egy korabeli feljegy­zés is bizonyítja, miszerint „a székelyek” Hévíz felé itt vonultak át, élelmiszert és igavonó állatot szerezni.28 Hogy Datk és Olthévíz is mennyire peremvidéke volt 1849-ben a szabadságharcnak, ahová az erdővidéki harcok idején az ellenséges csapatok visszavonultak, a következő feljegyzés is bizonyítja: „De­cember 19-23. között már több összetűzés volt a székelyek és az osztrákok között. Az egyik ilyenre Apáca és Szászmagyarós között került sor... Másnap reggel a székely portyázók jelentették, hogy a román tábor eltűnt. Hoztak magukkal néhány apácai embert, akik elmesélték, hogy a lövöldözés hallatán a táborban azt hitték, hogy a székelyek támadták meg őket, és menekülni kezdtek. Az ijedten menekülő csapat a datki erdő különböző útjain menekült, és egy al­kalommal két seregrész a sötétben összetalálkozott. Egymást ellen­ségnek vélték, és tüzelni kezdtek egymásra. Mintegy félórát lövöl­döztek, míg felismerték egymást, de ekkorra már hét halottal és több sebesülttel számoltak.”29 62

Next

/
Thumbnails
Contents