Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Kisgyörgy Zoltán: Akik nem engedtek a negyvennyolcból

1848. december 5-én szász tüzérség vonul át a falun Felsőrákos irányába Heydte császári kapitány táborába. Ekkor is - a falu a hadak vonulásának irányában lévén - kisebb harcokra került sor. 1849. február !2-én Gratze császári kapitány Sárkányból jelenti a fogarasi várkapitánynak, hogy a székelyek Alsórákost és Mátéfalvát elfoglalták és Kőhalom felé tartanak, lefegyverezték a szászokat. Feb­ruár 18-án itt állomásozott egy kb. 1200 főből álló székely tábor. Hat Kossuth-huszárt küldtek Olthévízre, hogy ott igavonó állatokat és élelmiszert rendezzenek. A hagyomány szerint - jegyezte le évtize­dekkel ezelőtt a már idézett Imreh Barna - a kétségbeesett mátéfalvi románok Alsórákosra futottak segítségért, s a rákosi öregek kérték a székely katonákat, hogy vegyék figyelembe, hogy a két szomszédfalu hagyományosan „jó emberségben élt” egymással, és ne bántsanak senkit Mátéfalván. „Az ún. Rikai ütközetnek egy másik színtere az Alsórákos felé vezető Olt-szoros volt. Heydte itt próbált Alsórákos felé menekülni dragonyosai egy részével, mintegy fél századdal - írja könyvében Demeter László." A Kossuth-huszárok mindenhol a nyomukban vol­tak és [...] Gábor Áron is egy ágyúval. A végén Heydtét már csak Gyulai Károly és Dónáth Lajos huszárok üldözték, és sikerült mintegy száz lépésre meg is közelíteniük. Heydte már azon volt, hogy főbelövi magát, mikor a huszárok váratlanul felhagytak az üldözéssel, mert az út kanyarulatánál nagyobb számú osztrák lovast pillantottak meg, aki­ket Heydte sem láthatott, éppen olyan helyen voltak, de végül is sike­rült megmenekülnie. A vargyasi szájhagyomány szerint egy vargyasi ember vezette tovább őt és csapatát az erdőkön keresztül biztonságo­sabb helyre. Ezzel a csata a székely gyalogság részvétele nélkül, a fi­atal huszárok bátorságának köszönhetően a székelyek fényes győzelmével végződött.” Imreh Barna még egy érdekes szájhagyományt is feljegyzett, mi­szerint egy alkalommal Esztergaros Ghitá vezetésével egy román felkelő csapat érkezett Alsórákosra. Ghitá a rákosi magyar pap borá­ból vendégelte meg a legényeit. így kiáltott a papnak: Pap, bort ide! Ittak, amíg az ujjúkkal beérték, s a többit kiöntötték a hordókból. Igen, de a harcokban megesik, hogy fordul is néha a kocka. így történt, 53

Next

/
Thumbnails
Contents