Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Pál Antal Sándor - Szabó Miklós: A haza szent jogait védték (Marosszéki unitáriusok az 1848 - 49-es forradalom és szabadságharc forgatagában)

Korodi Alpár

Ahol csak a furfang segített

Aranyosszék, Torockó és Abrudbánya környéke az 1848-49-es szabadságharc idején

Aranyosszék a szabadságharc idején

Az 1848-49-es szabadságharc alatt a nagy csaták elkerülték Aranyosszék területét. E vidéket ez idő alatt csak a román csapatok támadásai veszélyeztették, de ezen támadásokat sikeresen hárították el Aranyosszék lakosai. Míg az idősebbek otthonukat védték, addig a fiatalok Erdély különböző pontjain harcoltak.

Aranyosszék lakosai a forradalom kitörésének hírét örömmel fogadták. 1848. április 12-én Kövenden közgyűlést tartottak, melyen az országgyűlés egybehívását szorgalmazták. Dindár Antal főkirálybíró elnöklete alatt egy bizottságot küldtek ki, hogy a rend és a csend felett őrködjön, s a nemzetőrséget megszervezze. Ugyanakkor felszólítják a kormányszéket, hogy a katonaságot ne vigyék ki a hazából, s fegyvert kérnek a nemzetőrség számára. E közgyűlés közérdekűségét mutatja a 763 szavazó jelenléte.1

Április 18-án Dindár Antal főkirálybíró Sinfalváról jelentést küld gróf Teleki József főkormányzónak, melyben beszámol a harasztosi románok mozgolódásáról, kik támadásaikkal veszélyeztetik a magyar lakosok életét. Tudósítja továbbá a főkormányzót, hogy felszólította a harasztosi hatóságot, folytassanak kutatást az oláhok körében, vegyék el azok fegyvereit, s akik bűnösnek találtatnak, tartóz-255