Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Pál Antal Sándor - Szabó Miklós: A haza szent jogait védték (Marosszéki unitáriusok az 1848 - 49-es forradalom és szabadságharc forgatagában)
87-es honvédzászlóaljat hat századdal, amelynek öt százada kizárólag marosszékiekből állott. Amint a szemtanúk vallották Orbán Balázsnak, a 87-es honvédzászlóalj századai egységesen, vagy külön-kiilön vettek részt az ellenség ellen vívott harcokban. A zászlóalj szétverte Urbán csapatait Besztercénél, miközben a 2. század Balavásárnál, illetve a Medgyes körüli csatákban küzdött sikerrel. A zászlóalj 4. századát azonban szétverték Vízaknánál.8 Urbán kiszorítása után a 87-es honvédzászlóaljat visszarendelték Marosvásárhelyre, ahol újjászervezték, majd Bem seregébe rendelték. Az sikeresen harcolt a Medgyes és Szeben körüli ütközetben. Ekkor egyesítették újra a 2. századdal. A zászlóalj állománya mintegy 800 fő lehetett. Külön érdemeket szereztek a marosszékiek a feleki (Frekk) híd elfoglalásánál vívott csatában, valamint a feketehalmi ütközetben, ahol Nagy Samu vezetésével véres, szuronyrohammal járó küzdelemben fényesen vizsgáztak. Sikerült az ellenséget kikergetniök Erdély földjéről. A feketehalmi csatában tanúsított hősiességükért Bem kitüntette Tolnai Gábor őrnagyot, Nagy Samu, Zeyk László, Dézsi Károly századosokat, Fi lep Albert főhadnagyot és másokat. A csata után Bem a marosszékieket a Bánságba rendelte, ahol 1849. július 12-én különösen súlyos harcokat vívtak Hegyesnél. A zászlóalj veszteségei nagyok voltak. E harcokban sebesült meg Nagy Samu százados is.9 A hegyesi csata után Szeged védelmére rendelték a marosszékiek 87-es zászlóalját, majd az Temesvár alá húzódott vissza a magyar fősereggel. Itt azonban újabb veszteségeket szenvedett. A zászlóalj egyik része Lippa felé menekült; itt tartózkodott Kossuth. Másik része Bemmel visszavonult Déva irányába. A szétzilálódott sereg Dévánál tette le a fegyvert.10 A marosszéki 87-es zászlóaljban, de a 12-esben is, nyilván, sok volt az unitárius magyar, hiszen e tájakon is igen népes unitárius helységek (Búzaháza, Csíkfalva, Csokfalva, Ikland, Iszló, Jobbágyfalva, Kisadorján, Nagyernye, Nyárádgálfalva, Nyárádszentlászló, Nyárádszentmárton, Nyomát, Süketfalva, Szabód, Székelykál, Szentgerice, 251
