Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Gaal György: "A sebesen rohanó háborús időkben" (Az unitárius egyház és iskolái 1848 - 49-ben)
Kolozsvár helyzete november közepére válságossá vált. Három irányból is fenyegette az ellenség. Keletről Wardener tábornok és Urban alezredes csapatai, miután harc nélkül elfoglalták már Dést és Szamosújvárt. Dél felől a Tordát megszálló Losenau alezredes hadai közeledtek. A havasokban többé-kevésbé szervezett román csapatok várták a város esetleges ostromát. Ilyen körülmények között minden védekezés hiábavalónak tűnt, csak a város felprédálását eredményezhette volna. A városi tanács Groisz főbíró javaslatára a feladás mellett döntött. Mikor ezt Groisz a városháza erkélyéről meg akarta magyarázni a védekezést követelő polgároknak, rálőttek. Groiszt és Mikó Imrét küldték ki Válaszútra, hogy ott megállapodjanak a feladásról. November 17-én hajnalra született meg az egyezség, mely előírta a nemzetőrség lefegyverzését, a császári hadifoglyok kiadását. Ugyanakkor a győztesek megígérték, hogy nem elegyednek bele a polgári közigazgatásba, s megakadályozzák a rablást.24 A magyar seregek 16- án és 17-én elhagyták a várost, a császáriak 18-án vonultak be. Urban még aznap ostromállapotot hirdetett a városban. Bűnösök után kutattatott, de minden vádolható személy - mint például Brassai - idejekorán elmenekült. ' A város megaláztatása alig tartott többet egy hónapnál. A „felső erdélyi hadsereg” parancsnokául kinevezett Bem tábornok csapatai Szamosújvár felől közeledtek Kolozsvárhoz. Miután 25-én reggel a császári csapatok elmenekültek a városból, Bem a karácsony déli harangozáskor bevonult. Kendő- és zászlólobogtatással fogadták. Gróf Teleki Domokosnak a Főtér sarkán levő emeletes házában kapott szállást.26 (Fél századdal később emléktáblával jelölték meg az épületet.27 ) 26-án Bem seregszemlét tartott a Főtéren, kitüntetéseket osztott, majd miután felhívást intézett Erdély lakóihoz, 27-én reggel Urban csapatai nyomában Dés fele távozott. A megszállás alatt mindössze kétszer ülésezik az EKT. December 18-án tudomásul veszi Puchner Antal levelét a mellékelt „két manifesztummal”, melyek V. Ferdinánd lemondását, illetve Ferenc József trónralépését tudatják. Megküldik őket az espereseknek. Az 1849. évi január 14-én tartott első ülés első pontja is erre vonatkozik, mert a főkormáriyszék is tudatja ezt a kettős eseményt. Ekkortól fogva hétről 23
