Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Molnár B. Lehel: Szentmihály vértanúi kettős tükörben
Ugrón Zoltánt Deák Miklós lelkész, a szakiskolát, ahol az emlékoszlop készült Pap Mózes, Deréki Antalt Miklós György, a szereplőket Tarcsafalvi Pálffy Aladár. Ezt követte a pohárköszöntők hosszú sora, majd a reggelig tartó táncmulatság. Az ünnepségen tehát erőteljesen megnyilvánult a nemzeti jelleg, elsősorban a szónoklatokban, ugyanakkor ide kell sorolnunk a nemzeti dalok, a Himnusz és a Szózat, túlzottan gyakori, ám érzelmi hatásában felülmúlhatatlan éneklését. Az együvé tartozás érzete a társadalmi rétegek egymásmellettiségén kívül a közösségi formák gyakorlásában is megnyilvánult, ilyenek voltak pl. a különböző dalárdák énekei. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az emlékvers-írás és azok szavalása a 19. század szülöttje77, és, a kultikus szokásrend elemeként, az volt a feladata, hogy a lelkeket fölemelje, az önazonosságot erősítse. Az ünnep során az együttes élménynek nemcsak esztétikai, hanem kohéziós, összetartó szerepe volt. A színjátszó csoport Kossuthra való emlékezése már némi történelmi rálátással foglalhatta össze a 48-as eseményeket, és a tanulságok levonására ösztönözte a közönséget. Az ünnepség és a bál közötti időben sor került a közös vacsorára, amely elmaradhatatlan volt, hiszen mint szokásrendi elemet, elsősorban a felköszöntők a tósztok kedvéért iktatták be a rendezvény egészébe. A vármegyére és az egyházközségre bízott síremlék átvészelte az utóbbi több mint 80 esztendő viszontagságait, ellenben az 1989-es változásokig nagyobb méretű megemlékezést nem lehetett rendezni a négy vértanú tiszteletére. 1990. március 15-e volt az a nap, amikor hosszú évtizedek után szabadon fel lehetett eleveníteni és méltóképpen meg lehetett ünnepelni a 1848-49-es szabadságharc eseményeit. Eddigi kutatásaink alapján azonban megállapíthatjuk, hogy 1989 után az első cikket, a négy vértanúról, csak az 1996. március 14-én megjelent Udvarhelyi Híradó hasábjain olvashattunk, ilyen címen: Négyen estek áldozatul a nemzeti gyűlöletnek. Vértanúk emlékműve Szentmihályon. Fülöp D. Dénes a szerzője. A következő írás a Hargita Népe 1998. október 16-i számában jelent meg Hermann Gusztáv Mihály közlésében Nemzeti Gyűlés 150. évfordulója. Székelyföldi események 1848 őszén, egy kortárs parasztember szemével címen. Az előbbi dióhéjban felelevenítette a szentmihályi eseményeket, az utóbbi pedig 232
