Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Molnár B. Lehel: Szentmihály vértanúi kettős tükörben
„1848. évben Énlakán, Martonosban és Szentmihályon történt események rövid leírása Újszékely, mint Udvarhelyszék legelső székely faluja, Felsőfejér és Küküllő vármegyék románok által lakott falvak szomszédságában fekszik. Ezen község az 1848-as események dühének, mint legelső magyar ajkú falu, igen nagyon ki volt téve. 1848. október 26-án Fejéregyháza az ott táborozott csíki és háromszéki székely nemzetőrök által felgyújtatott. Három nap múlva, császári rendes katonaság svaliser23 és kevés gyalogság elegyedése mellett, nagy román és szász lándzsás sereg rohanta meg Héjjasfalva felől Újszékely községet, onnan pedig egész Udvarhelyszéket. A román bennszülöttek helyben maradtak, nagyon kevés magyar is. A többi, ami rongyát, gabonáját egy vagy két szekérre felpakolhatta, vitte, és ment egész családjával felfelé, azt sem tudta, hogy hol fog megállni, mert az a hír jött és terjesztetett, hogy a magyarokat megölik. Én is, aki Martonosból a Gálfí családból nősültem, arra gondolva, hogy ez a helység az országúttól igen félre esik, és az ország minden zegzugát a román és szász seregek nem keresik fel, négy apró gyermekemmel és nőmmel idős Gálfí Mihály apósomhoz menekültünk. Azért is döntöttünk így, mert bíztam a falu becsületes, jó magyar érzelmű embereiben, és bíztam abban is, hogy amiképpen én a falu nagyobbjait nősülésem után lakomban számtalanszor szívesen fogadtam, ők is megszenvednek vendégszeretetükkel és, ha valami vész fenyegetne, oltalomra készen állnának. Később kiderült, hogy csalódnom kellett. Néhány nap eltelte után meghallottuk, hogy a vad csorda nem ölt, nem égetett, de az Újszékelyen maradt javainkat elrabolta és elpusztította, házainkat összetörte. November első hetében - melyik napon, nem emlékszem - megtörtént Radnótnál és Vásárhelynél a magyar nemzetőrség szétveretése.24 Ekkor menekült haza Martonosba ifjú Gálfi Mihály is. Vele volt még egy háromszéki születésű Bántó Sándor nevű ifjú ember is, aki a fiatfalvi, régebben Mikó, akkor gróf Mikes Benedek udvar gazdatisztje. Ez időben menekült az akkori martonosi lelkész Csegezi Lászlóhoz lovastól együtt, mint Kossuth-huszár, két iskolai barátja, 208
