Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)

Tanulmányok - Molnár B. Lehel: Szentmihály vértanúi kettős tükörben

be. „4000 fős reguláris császári sereg s még nagyobb számú román és szász népfelkelő szállta meg a szék területét és tartotta terror alatt a lakosságot.”3 Egész Udvarhelyszéken anarchia uralkodott, amelyet „elsősorban a román és szász népfelkelők azzal súlyosbítottak, hogy a nemesi udvarházakat sorra szétdúlták és kirabolták. ... A katonai akciók során a helybeli jobbágyok és zsellérek támadtak a földesúri lakókra, ittott magukkal rántva a szabad székelyeknek szegényrendü tagjait is.”4

Szentdemeteren, Véckén, Bordoson és Székelyszálláson a jobbágyrendüek engedély nélkül hordták az erdőről a fát.5 A Honvéd című napilapban 1849. január 30-án magát csak X.Y.-nal megnevező személy a következőket tudósította: „Udvarhelyszéken a zsarnokság kényuralma lobogtatta sárga-fekete zászlóját.” A vásárhelyi árulás utáni szétszéledést a románok Udvarhelyszékre való beözönlése követte. A románok nagy csapatokba verődve jártak a császári katonaság vezérlete alatt. A legeldugottabb falvakba is eljutottak, és mindenütt „az inteligentiát s azon embereket keresték, kik a haza ügye mellett szóval és tettel működtek”. Martonosban Gálfi Mihály és Gálfi Sándor, Benczédben Pálffy Elek, Küsmödön Pálffy János, Tarcsafalván Pálfi Dénes, Szentmihályon Ugrón János és Ugrón Zsigmond, Siménfalván Kis Zsigmond, Keresztáron Pataki és Macskási, Fiatfalván Mikó, Betfalván Dózsa, Galambfalván Sebessi, Bikafalván Máthé Lajos, Ugrón Menyhárt és Lukácsfi, Ábrahámfalván Pálffy Dénes urak lakásait tették tönkre. Egy-egy helyen még a padlót is felszedték. „Fájdalom - írja a tudósító hogy némely falvakban a közszékelység is részt vett a pusztításban, de a nép dühe olyan, hogy ha kényére kap, az előtt nincs semmi szent.”6

Az udvarhelyszéki jobbágy- és zsellérmozgalmak hátterében minden esetben meghúzódik az a csalódás, amelynek előidéző oka az volt, hogy ezek az emberek nem szabadulhattak fel a hasonló kategóriájú erdélyiekkel egyszerre. A szabad székelységet rendkívül elkeserítette az a tény is, hogy a nemesség egy része, a megváltozott törvényes keretek értelmében, a közteherviselésben nem akart vele osztozni. Ezek a sérelmek mind hozzájárultak a nemesellenes hangulathoz.

Jelen írásunk Szentmihályra, az udvarhelyszéki Nyikó mentén levő unitárius faluba és annak környékére vezet el bennünket. Szentmihá-196