Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Balázsi Dénes: Az anyaszék ismét önmagára talál (A szájhagyománytól a történelmi valóságig Udvarhely vidékén)
református kollégiumoknak, így a székelyudvarhelyinek is egész diáksága, tanári és lelkészi kara a szabadság zászlója alá sorakozott. Jó példa erre a felsőboldogfalvi Bíró Sándor rétyi református lelkész, aki az írott szóval, a hadilap szerkesztésével is a szabadságharcra buzdít.15 Heydte egyik tisztje kezébe került a menekülőket rejtegető martonosi unitárius pap, Csegezi László is, akit aztán egy híve jótállása mentett meg a mártíromságtól, Szentmihályon. „Az égre kiált a három unitárius papnövendék ellen elkövetett embergyalázás és gyilkosság”.16 Bizonyára, hogy a Felső-Nyikó-mentiek is a nagy út (Udvarhely- Parajd) mellett megsarcolták, Pálffy Aladár azt állítja, hogy „Különösen nagy rémület fogta el a szentmihályiakat, midőn felismerték az oláhok vezetőjét, aki nem volt más, mint vérükből való vér, szentléleki születésű, de szentmihályi lakos, Pál Márton János.”17 Hogy miként került a szentléleki származású ember Szentmihályra? Talán szolgált, vagy zsellér volt valamelyik Ugrón (János vagy Zsiga) udvarában, mert akkoriban a szentlélekiek Kecsetben, Sükőben, Farcádban és lenn az „Alföldön” (Alsó-Nyikó-mentén) sokan szolgáltak, mivel a falu határában kevés volt a szántóföld. A székelyszentmihályi tragédia nagyon megrázhatta a Firtos alatti Nyikó- és Gagy-menti falvak népének lelkiismeretét, mert a szájhagyományt - amelyet a Bach-korszakban csak félszájjal suttogva rebegtek a bosszúálló abszolutista rendszer megtorlásaitól való félelmükben - később az „írástudók” titkos jegyzeteikben rögzítették, és féltve őrizték, vagy csak a kiegyezés után (1867) merészkedtek előjönni emlékeikkel, és közölni akkor, amikor már érdem és kitüntetés lett az 1848-as eseményekben való részvétel. Mint ahogy az lenni szokott, a hősök neve mellé előkerültek az árulóké is. így emlegetik Andrásy Samu földbirtokost18 vagy a kántor-tanító Kiss Mózest. Tarcsafalvi Pálffy Aladár lejegyezte a szóbeszédet (Székelyszentmihályi vértanúk, 18-19.), hogy „ köböl búzákért fogták el azokat, melyet Heydte ígért minden fejért....” Különösen keresték a „háromszéki bujtogatókat”, valamint „Gálffyt és Csegezyt”. A Martonosi Unitárius Egyházközség irattárából megtudjuk, hogy az 1847. november 27-i esperesi vizsgálószék tagjaiként T. pap 183
