Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Székely Attila: A kétfejű sas leverésével kezdődött (Székelykeresztúr 1848 - 49-ben)
Székely Attila A Kétfejű sas leverésével kezdődött Székelykeresztúr 1848-49-ben I. Keresztúriak a küzdelmekben Ha a történelmi hűséghez ragaszkodunk, a fenti cím annyiban kíván pontosítást, hogy helységünket akkor „hivatalosan” (!) Szitáskeresztúrnak nevezték.1 Valamikor három különálló, de teljesen egybeolvadt helységből állt (Keresztúrfalva, Keresztúr mezőváros és Timafalva), amihez az újabb időkben (1926) a Nagy-Kíiküllő bal partján kialakult Fiatfalva is csatlakozott. A tárgyalt korban a városról elnevezett fiúszék közigazgatási központja. A város művelődési szerepe a 18. sz. végén - az 1793-ban alapított Unitárius Gimnázium („Középtanoda”) vonzásköre miatt - nagymértékben kibővült, jelentősen túllépve a fiúszék szűkebb határait. A jelzett időszak - az 1840-es évek - eddig is a kutatók figyelmének a középpontjában állt. írók, költők, történészek munkájának ihletője volt helységünk, azon tagadhatatlan tény miatt, hogy Petőfi itt töltötte rövid életének utolsó éjszakáját. Eltűnése miatt - mivel a vert hadak menekülési útvonala ugyancsak itt vezetett - Keresztúr a Petőfi legendák egyik szülőföldje lett, az itt töltött kis időre összpontosítva az érdeklődök figyelmét. Mindez rányomta bélyegét a méltatásokra, de a kutatásokra is. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy a keresztúriak 48-as szerepe 1849. július 30-31-ével kezdődik. 156
