Gall György (szerk.): A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban (Kolozsvár, 2000)
Tanulmányok - Egyed Ákos: "Mi egy nemzetnek sem vagyunk ellenségei, csak a régi rendszer embereinek (Udvarhelyszék 1848 - 49-ben)
marháink rontásával ki kellett állni. Ezért most mondjuk, de tisztelettel, hogy utat most nem csinálunk.”49 Úgy gondolom, hogy a fenti példák meggyőzően bizonyítják, hogy Udvarhelyszéken a közteherviselés első számú társadalmi kérdéssé vált. Mivel a nemesség nagy része vonakodott vállalni a ráeső részt, közte s a szabad székelység közt nem következett be az érdekegyesítés, hanem ennek az ellenkezője történt: viszonyuk rosszabbodott. Tovább rontotta a szék belső helyzetét a jobbágyfelszabadítás székelyföldi sajátossága. A jobbágyfelszabadítás Udvarhelyszéken Az előbbiekben már említettük, hogy az 1848. május 29-én Kolozsvárt összeülő erdélyi országgyűlés június 6-án kimondta a jobbágyrendszer eltörlését. Ott a Wesselényi Miklós által előterjesztett s az országgyűlésen elfogadott IV. törvénycikk félreérthetetlenül leszögezi, hogy „az úrbériségeken (colonicaturakon) eddig feküdt űrszolgálat (robot), dézsma és pénzbeli fizetések e törvény által eltöröltetnek.”50 Ugyanazon törvény 4. paragrafusa értelmében az úrbéres jobbágyok és úrbéres zsellérek tulajdonosaivá válnak a kezükön talált földeknek. Amennyiben azonban a föld vitathatatlanul majorsági természetű vagy bíróilag annak nyilvánítják, az, akinek a kezén van, a szolgálat alól nem mentesül. A felszabaduló jobbágyokért az állam kárpótlást fizet - szögezi le a törvény - a volt földesuraknak. Viszont a majorsági jobbágyok és zsellérek, ideértve a szerződéses és telepítvényes kategóriát is, az eddigi helyzetükben maradnak. Adataink szerint Erdélyben mintegy 170 000 család szabadult fel jobbágyi kötelékeiből, nagyrészt a vármegyékben és a Partiumban. A Székelyföldön 1848-ban mindössze 2584 család vált szabaddá a 20 ezer főnyi jobbágyból és zsellérből.51 Vagyis: amíg a vármegyékben a függőségben élőknek mintegy kétharmada vált egyik napról a másikra szabad emberré és földtulajdonossá, a Székelyföldön csak közel 13% osztozott a jobbágyfelszabadító törvény előnyeiben. 140